Fotó: ShutterStock.com/Riccardo De Luca – Update (szerk.)
Hirdetés

Az utóbbi 18 évben jelentősen csökkent az Irakban élő keresztények száma. Az ország az Egyesült Államok vezette koalíciós csapatok 2003-as inváziója és Szaddam Huszein diktátor elmozdítása óta mély politikai, katonai, gazdasági és társadalmi válságba süllyedt. 2003 előtt az országban még legalább egymillió keresztény élhetett. Azóta a számuk drámaian csökkent az általános instabil helyzet és az egyre ismétlődő erőszakhullámok következtében, az iszlám fundamentalizmus megerősödése, valamint a szunniták és a síiták közötti véres konfliktus, illetve 2014 után az Iszlám Állam terrorszervezet megjelenése miatt. Több százezren hagyták el az országot, és becslések szerint jelenleg 200 ezer és 300 ezer közöttire tehető az iraki keresztények száma. Többségük a fővárosban, Bagdadban és az ország északi részén él. Bár 2017-ben az iraki hadsereg katonai vereséget mért az Iszlám Államra, az elüldözött keresztényeknek csak kis töredéke merészkedett vissza azóta az észak-iraki Ninive-fennsíkra.

Irakban a legjelentősebb keresztény egyház a káld katolikus egyház, a hívek mintegy 67 százaléka tartozik ide. Jelen van továbbá az asszír keleti egyház (20 százalék), a szír ortodox és a szír katolikus egyház (együtt 10 százalék), illetve az örmény apostoli ortodox és az örmény katolikus egyház. Továbbá a római katolikus és néhány protestáns egyháznak is él kis számú híve Irakban.

Vallási szempontból Irak kifejezetten sokszínű: a keresztények mellett élnek ott a sabakizmus, a jarzanizmus, a mandeizmus követői és zoroasztriánusok is. Bár az iraki alkotmány garantálja a vallásszabadságot, azt is egyértelműen rögzítik, hogy semmilyen törvény nem sértheti meg az iszlám előírásait. Ez a gyakorlatban folyamatosan a kisebbségek hátrányos megkülönböztetéséhez vezet.

Louis Raphael Sako káld katolikus bíboros szerint lendületet adhat a keresztények és a muszlimok közötti párbeszédnek a pápa iraki látogatása. Az egyházfő mindenkivel elbeszélget, nemcsak a keresztényekkel, hanem muszlimokkal is, éppen azzal a céllal, hogy segítsen elmélyíteni a párbeszédet a különböző vallási közösségek között – emelte ki a káld katolikus egyház feje. Sako arra számít, hogy Ferenc pápa majd arra biztatja az iraki keresztényeket, maradjanak hazájukban. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a pápa nem tud csodákat tenni, a csodákat maguknak az irakiaknak kell véghez vinniük.

Korábban írtuk


Leonardo Sandri érsek, a Keleti Egyházak kongregációjának prefektusa a vatikáni rádiónak nyilatkozva úgy vélte, a pápa látogatásával vigaszt és reményt vihet Irakba, és azt az üzenetet küldi, hogy elismeri a helyi keresztény közösségek által átélt szenvedéseket és megpróbáltatásokat.

A pápai látogatást megelőző nyilatkozatában Nathanael Nizar Samaan, a szír katolikus egyház érseke arról beszélt, hogy az iraki keresztények élő közösséget alkotnak annak ellenére, hogy kevesen vannak, szegények és nincs politikai befolyásuk. Hozzátette: abban bízik, hogy a nagyvilág a pápai látogatás „lencséjén” keresztül nézve felfedezi majd, hogy Irakban még élnek keresztények, akik továbbra is ott akarnak élni, ráadásul nem a maguk közösségében elszigetelve, hanem testvériségben valamennyi irakival.

A pápai vizit csúcspontjának nevezte a március 7-én, Erbílben egy stadionban tartandó pápai misét, amely az egyetlen olyan programpont lesz, amelyen nagyobb tömeg összegyűlhet majd.

Samaan elmondta: nagy örömmel tapasztalta, hogy a pápai látogatásra készülődő különböző keresztény felekezetek félre tudták tenni nézetkülönbségeiket és feszültségeiket, és meg tudták mutatni, hogy iraki keresztényekként valamennyiüknek ugyanaz a küldetése, hogy országukban Krisztus evangéliumát hirdessék.

Ferenc pápa a tervek szerint találkozik majd Ali asz-Szisztáni nagyajatollahhal, a legfőbb síita muszlim vezetővel is, aki az utóbbi évek során több alkalommal szót emelt amellett, hogy a keresztény közösségeket meg kell tartani Irakban. A 2003-as amerikai beavatkozás és Huszein eltávolítása után Szisztáni egy fatvában arra szólította fel az iraki síitákat, hogy védelmezzék a vallási kisebbségeket, ideértve a keresztényeket is, és ne tekintsék őket a külföldi erők „ötödik hadoszlopának”. A nagyajatollah később többször is bírálta a keresztények ellen elkövetett terrortámadásokat.

Szisztáni 2019 elején szorgalmazta, hogy ki kell vizsgálni azokat a „gyalázatos jogsértéseket”, amelyeket iszlamista milíciák követtek el többek között Moszulban a keresztények, Szindzsárban a jezidik és Tal Afarban a türkmének ellen. A Ferenc pápával tervezett találkozó afféle csúcspontja lehet annak, hogy a most 90 éves nagyajatollah az utóbbi évtizedekben következetesen kiállt az iraki keresztények mellett.