Feszültség Horvátország és Szerbia között
Ismét feszültséget okozott Horvátország és Szerbia között az 1995 nyarán végrehajtott, Vihar fedőnevű horvát hadművelet évfordulója.
Ismét feszültséget okozott Horvátország és Szerbia között az 1995 nyarán végrehajtott, Vihar fedőnevű horvát hadművelet évfordulója.
Fotó: ShutterStock.com, illusztráció
Andrej Plenkovic horvát kormányfő vasárnap Kninben, a hadművelet 23. évfordulóján rendezett központi állami ünnepségen úgy fogalmazott, azzal, hogy egyesek nem hajlandóak szembenézni a múlttal, csak késleltetik a megbékélést. Aleksandar Vucic szerb államfő egy nappal korábban az akciót a hitleri Németország zsidók elleni fellépésével hasonlította össze.
A 23 évvel ezelőtti hadműveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadárok kezén lévő terület nagy részét és annak fővárosát, Knint.
Plenkovic kiemelte, hogy Horvátország nagyszerű győzelmet aratott 1995-ben, és egyúttal kezet nyújtott Szerbiának.
„Jó viszonyt akarunk, amely az igazságon és az igazságosságon alapszik” – mondta, hozzátéve, meg kell találni mindenkit, aki bűncselekményt követett el.
Az évforduló minden évben komoly feszültséget okoz a két ország viszonyában.
Szerbiában szombaton tartottak megemlékezést a horvát területvisszafoglaló hadművelet szerb áldozatairól.
Aleksandar Vucic miniszterelnök a megemlékezésen arról beszélt: nem lesz többé Vihar, mert Szerbia elég erős ahhoz, hogy gondoskodjon saját népéről, és többé senkinek sem engedi meg, hogy szerbeket üldözzön.
A szerb államfő bűncselekménynek nevezte a horvát hadműveletet, és a korábbi évekhez képest is erőteljesebben fogalmazott azzal, hogy a hitleri Németország zsidóellenes fellépéseivel hasonlította össze.
A Vihar hadműveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt, akik 84 óra alatt ellenőrzésük alá vontak 10 ezer 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, Horvátország összterületének 18,4 százalékát.
Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik. Ezenkívül mintegy 200-250 ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát, nagy részük Szerbiába menekült. Szerbiában hivatalosan is gyásznappá nyilvánították a Vihar hadművelet évfordulóját, így emlékezve a horvát hadművelet szerb áldozataira.
Horvátországban ma is az az általános vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is legitimált. 2012. október 16-án ugyanis a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező Nemzetközi Törvényszék megsemmisítette a Vihar hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markac tábornokok elleni korábbi elmarasztaló ítéletet. A két parancsnokot a katonáik által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állították bíróság elé. Belgrádban viszont népirtást emlegetnek.
