Pedig volna miről tárgyalni, ha a két miniszterelnöknek igazán érdeke lenne a magyar–szlovák viszony végleges rendezése és a magyargyűlölet megállítása. S hogy ez egyáltalán nem demagóg szólam, azt bizonyítják az utóbbi időszak történései, no meg az egyre szaporodó magyarellenes termékek egyre kínosabb helyzetet teremtenek a Felvidéken. A jelek szerint Szlovákia gyűlöl minket. Ez pedig olyan veszélyforrás, amit a magyar közvéleménynek pontosan kéne ismerni. A nacionalista pártvezér, a szlovák kormánykoalíció tagja, Ján Slota legutóbb azt fejtegette a nyilvánosság előtt, hogy a szlovák hadseregnek többet kellene gyakorlatoznia, mégpedig annak érdekében, hogy megvédje saját területét Orbán Viktorral szemben. Slota az Andrej Hlinka halálának 70. évfordulója alkalmából rendezett rózsahegyi ünnepségen mondta ezeket, ahol a Szlovák Testvériség szélsőjobboldali szervezet aktivistái is felvonultak. A szlovák pártvezér azzal is vádolja a Fidesz elnökét, hogy Szlovákiában azt akarja elérni, ami Koszovóban történt, amely az idén szakadt el Szerbiától.

„Az igazság az, hogy Közép-Európában készülőben van a második Koszovó. Ennek helye pedig itt lenne Dél-Szlovákiában… A nagy-magyarországi soviniszták – Orbán Viktorral az élen – fegyverkeznek, és arra készülnek, hogy elraboljanak Szlovákiától bizonyos országrészeket” – jelentette ki Slota, majd hozzátette: „A szlovákok már megmutatták, hogy fegyverrel a kezükben is tudnak védekezni és meg tudják semmisíteni a magyar honvédokat.” Végül pedig – történelmi tudathasadásának csúcsaként – kifejtette, hogy a magyarok őshazája nem a Kárpát-medence, hanem a Góbi sivatag és térsége.

S miközben Gyurcsány és Fico informális tárgyalásokról beszélt Brüsszelben, Slota újabb kettős keresztet leplezett le Szlovákia Malacka nevű városában. Az avatáson kijelentette: „A mi területünkön sajnos jóval többször adtak át olyan szobrokat, amelyek ronda madarakat formáznak. Azokról a papagájokról beszélek, amelyeket turulmadaraknak neveznek.” A Szlovák Nemzeti Párt elnöke a jövőben több kettős keresztet akar felavatni, bizonyítván: „…itt a szlovák az őshonos nemzet.” Slota végül azt mondta: „Dél-Szlovákia nem a turulok, hanem a kettős keresztek hazája, amelyek a szlovák államiságot jelképezik.”

A szlovák kormányfő eddig még soha nem határolódott el Slota kijelentéseitől, sőt finomabb formában ugyan, de átvette Slotától az Orbán Viktorral való riogatást, s ennek a véleményének több alkalommal is hangot adott a nyilvánosság előtt, illetve a szlovák közszolgálati televízióban. A Szlovák Nemzeti Felkelés 64. évfordulóján pedig a szlovák pártok összefogását sürgette, mondván: „Nincs nagy hadseregünk, modern fegyvereink, hogy erővel érvényesítsük érdekeinket, ahogy azt a világ több pontján látjuk. Az egyetlen esély a túlélésre ebben a bonyolult, igazságtalan környezetben az, ha összefogunk a szlovák nemzeti és állami érdekek tekintetében, legyünk bal- vagy jobboldaliak… Akkor jogosan verhetünk vissza mindennemű provokációt, amely Szlovákia területi egységét veszélyezteti.”

Ezt megelőzően Fico a Matica Slovenská szlovák kulturális szervezet megerősödését szorgalmazta, ugyanis szerinte a komáromi, a lévai és az érsekújvári – tehát az erősen magyarlakta vidékeken – gyengének tartja a szlovák aktivitást. A kormányfő felhívta a szervezet figyelmét arra, hogy ne tétovázzon, és nyújtson segítséget a Dél-Szlovákiában élő szlovákoknak.

A közelmúltban a Nyitott Társadalomért Alapítvány és az Etnikum- és Kultúrakutató Központ közös közvéleménykutatást végzett Szlovákiában, melynek keretében a 15 éves fiatalokat kérdezték meg arról, hogy hogyan viszonyulnak az egyes Szlovákiában élő nemzetiségekhez. A felmérésből kiderül, hogy a kilencedikes tanulók közül a magyarokra – mint eltérő kultúrájú csoportra – tekintenek a legtöbben negatívan, s a kisebbségekről csak 25 százalékuk vélekedik pozitívan. A megkérdezettek csaknem 64 százaléka véli úgy, hogy a magyaroknak nyilvános helyeken szlovákul kellene beszélniük, az anyanyelvüket pedig csak otthon használhatnák. A tanulók még a romákról is kedvezőbben nyilatkoznak, mint a magyarokról, hiszen a romákat 34 százalék ítéli meg negatívan és 28,2 százalék pozitívan. A romáknál jobb megítélésben részesültek az idegenek, 22,7 százalék negatív véleménnyel. A megkérdezettek mintegy 57,7 százaléka úgy véli, hogy Szlovákia a szlovákok állama, s ennek így is kell maradnia. A felmérésből az is kiderül – és ez bizonyító erejű a szlovák történelemoktatás ellen –, hogy minél gyakrabban találkozik a többségi szlovák lakos a kisebbségbe szorult magyarság képviselőivel, a megítélés annál pozitívabb.

S hogy mi a háttere a felmérés eredményének? Mindenekelőtt az, hogy a szlovák történelemkönyvek és történelemtankönyvek tele vannak hazugságokkal, különös tekintettel a magyarok történetére. A tankönyvszerzők meghamisították a történelmet, a kilencedikes tanulók ezt a hamis történelmet tanulják az iskolában, amihez kitűnő alapot adnak Slota magyarellenes és beteges kijelentései. Tehát a jelenlegi politikai légkör is formálja a fiatalok véleményét.

A felmérés azt is kimutatta, hogy a tanulók az alapján mondtak véleményt a magyarokról, amit a tömegtájékoztatási eszközökben hallottak.

A kutatók megkérdezték például azt, hogy: Mi jut eszedbe, ha azt a szót hallod: magyar? Nagyon sok válasz így hangzott: „Magyarok a Duna mögé”; „megszállják Szlovákiát”; „…pónilovon jöttek ide” és hasonlók. Felmerül a kérdés: Vajon mi várható abban a szlovák társadalomban, ahol már a 15 éves gyerekek gyűlölik a magyarokat, és hamis tényekre alapuló, történelmi tudathasadásos előítéletekkel viseltetnek irántunk?

A szlovák kormányfő nem hisz a közvélemény-kutatásnak. „Az ilyen felmérések olyanok, mint a női fürdőruhák: azt takarják el, amit mindannyian látni szeretnénk” – próbálta iróniával elütni a kutatások eredményeit Fico. Megélve azonban a felvidéki magyar létet, meglepően veszélyes és tragikus lenne, amit a fürdőruha alatt látnánk… Nem beszélve arról, hogy a Szlovák Nemzeti Párt irányítása alatt működő szlovák vidékfejlesztési minisztériumban leplezetlenül diszkriminálják a magyar iskolákat. Szlovákia ugyanis 2008-ban három szakaszban osztott szét európai uniós pénzeket az iskolák állagának javítására, illetve felújítására. Több mint nyolcszáz iskola pályázott, ebből mintegy 120 magyar oktatási intézmény. A magyar iskolák egyetlen koronát sem kaptak modernizálásra vagy az iskolaépület állagának javítására.

A két éve ellenzékben politizáló Magyar Koalíció Pártjának mozgástere igencsak szűkössé vált, hiszen Szlovákiában jelenleg gyenge politikai ellenzék működik. Pártszakadásoktól, személyes konfliktusoktól zajos az ellenzéki pártok munkája. Ez nyilvánvalóan Fico és kormánya malmára hajtja a vizet. Egyrészt a szétforgácsolódott ellenzék tulajdonképpen működésképtelenné vált, másrészt pedig Fico kormánykoalíciója kényelmes többséggel rendelkezik a 150 fős szlovák parlamentben. Ezért nem határolódik el Slota magyarellenes rágalomhadjáratától, mert számára fontosabb a kormánykoalíció stabilitása, mint a szlovák–magyar kapcsolatok rendbetétele.