Fidesz-KDNP: felháborító a Lenin-szobor felállítása
Felháborodásának adott hangot a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja kedden kiadott közleményében, hogy ameddig az Európai Unió soros elnökségét betöltő Németország más tagállamok jogállamiságáért aggódik, addig saját országában szobrot emelnek az emberi méltóságot, az emberi és polgári jogokat és a jogállamiságot lábbal tipró Vlagyimir Iljics Leninnek, akinek „az emberiesség elleni bűnlajstroma végtelenségig sorolható”.
A képviselőcsoport az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: megdöbbenéssel fogadták a szobor avatásának hírét.
„Miközben ugyanis az Európai Unió politikusai lelkesen tesznek nyilatkozatot a szélsőséges nézetek megfékezéséről, az unió egyik tagállamában a szovjet totalitárius államot létrehozó tömeggyilkost ünneplik ma és ez nem üti meg a Magyarországot oly sokszor kritizálók ingerküszöbét” – fogalmaztak.
Kijelentették, a Leninről való nyilvános megemlékezés sérti a kommunizmus áldozatainak emlékét és az áldozatok hozzátartozóit.
Végezetül azt közölték, hogy a képviselőcsoport Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő kezdeményezésére írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a németországi Lenin-szobor avatása kapcsán. Arra várnak választ, hogy az uniós bizottság milyen konkrét lépéseket kíván tenni a totalitárius ideológiák dicsőítésének tiltására, megakadályozására.
Tájékoztatásuk szerint a képviselőcsoport felszólította az uniós bizottságot, tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a német kormány mielőbb elejét vegye az ilyen szélsőséges jelenségeknek.
A Németország nyugati felében található Gelsenkirchenben kétméteres Lenin-szobrot avattak június végén. A szobrot egy apró politikai szerveződés, a Németországi Marxista-Leninista Párt emeltette a székháza előtt a város építésügyi hatóságának tiltakozása ellenére. A szoborállítás ötletét nagy felháborodás fogadta a Ruhr-vidéki városban. A városvezetés megtámadta, az ügyben illetékes Észak-Rajna-Vesztfália Közigazgatási Felső Bírósága azonban jóváhagyta a szobor felállítását. Az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) területén kívül felállított, 1930-ban, a Szovjetunióban készült alkotást az alkotmányellenes tevékenysége miatt megfigyelés alatt álló párt egy cseh várostól vásárolta.
