Az adatrögzítési irányelv immár több mint másfél éve van terítéken az Európa Unió érintett szerveinél, 2005. decemberében döntöttek és lezárták a kérdést. Az EP két legnagyobb frakciója – a konzervatívok és a szocialisták – megegyeztek, és szigorúbb szabályozást fogadtak el, mint amilyet eredetileg az Európai Bizottság tervezett. A terrorizmus elleni hatékonyabb fellépést remélik az új irányelvtől, amely szerint a jövőben minden EU-tagországban működő távközlési szolgáltató cég köteles lesz megőrizni a hálózatukon végbement bármiféle adatátvitelt. Ez nem azt jelenti, hogy minden telefonbeszélgetést rögzítenek és tárolnak, hanem csupán az adott beszélgetés jellemzőit kell megőrizniük. Az adatokat nem egy központi rendszer tárolja, hanem minden egyes távközlési szolgáltató saját adatbázisaiban kell hogy elraktározza az információkat, és amennyiben szükségessé válik, úgy az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátania – mondta lapunknak Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság szóvivője.

A szabályozás minden olyan cégre vonatkozik, amely bármilyen módon távközlési szolgáltatást nyújt; legyen akár internetszolgáltató, akár telefontársaság. A jövőben az EU területén rögzíteni fogják a telefonáló felek számait, a beszélgetés időtartamát és pontos dátumát, valamint az adatátvitel formáját is: sms, elektronikus levél stb. Ezenfelül elraktározzák, hogy milyen készüléken történt a kommunikáció, azaz egy telefonbeszélgetés során a mobiltelefon típusát, sőt a mobiltelefonálás során mindkét beszélgető fél pontos tartózkodási helyét is. Az internetszolgáltatók esetében a számítógépek azonosítására szolgáló IP-címeket és a felhasználói azonosítókat kell tárolni.

Az adatok rögzítésére még számos európai szolgáltató nincs felkészülve, mivel ilyen részletes információkra – mint a hívó felek tartózkodási helye – nem volt eddig szükségük a számlázáshoz.

Az adatok tárolásakor a tagállamoknak meg kell különböztetniük a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottakat, esetlegesen bűncselekmény elkövetésére készülőket, tanúkat, áldozatokat és egyéb személyeket. Csak szükséges esetben, vagy az érintett személy jóváhagyásával szabad tárolni olyan személyes jellegű adatokat, mint a vallás, származás, politikai meggyőződés, egészségi állapot vagy szexuális szokások.

Az adatok tárolási idejét telefonbeszélgetések esetében egy évben, elektronikus leveleknél pedig fél évben minimalizálja az új irányelv. Jelenleg hazánkban is érvényben van egy ilyen jellegű szabályozás. Ez azonban szigorúbb, mint a mostani uniós döntés: nálunk a hatályos rendelkezések szerint három évig kell tárolni a különböző adatokat. Ezért a magyar cégek az uniós társaikkal ellentétben a szabályozás enyhülését várják az új irányelvtől.

Az unión belül sem mindenhol értenek egyet az irányelvvel, mivel a terrorveszély megelőzése, kiküszöbölése érdekében nem hatékony a rendszer, csupán a bűn felderítése szempontjából vannak előnyei. Ezzel szemben Thomas Bodstrom, a svéd igazságügyi miniszter kiállt az adatrögzítés hatékonysága mellett, mivel szerinte egy-egy telefonhívás gyakran több információval szolgál, mint egy tanúvallomás.

A távközlési szolgáltatók által rögzített és tárolt adatokhoz csak bizonyos hivatalos szervek, mint például a Nemzetbiztonsági Hivatal, vagy a Rendőrség juthat hozzá, és ők is csak megfelelő felhatalmazás birtokában – mondta Márton György. A rendelkezéstől a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés segítését várják. Az Európai Bizottság három év múlva fel is fogja mérni, hogy mennyire valósította meg a hozzá fűzött reményeket az adatrögzítési irányelv.