A kommunizmus bukása után a közép-európai országok uniós felvételének egyik sürgető indoka az volt, hogy a fejlődés, a demokrácia és a mindennapi együttműködés tapasztalati csökkenthetik az etnikai feszültséget a térségben – írja a Financial Times.

A brit üzleti napilap felveti, hogy a Szlovákia és Magyarország közötti vita fellángolása a bővítés ellenzőit igazolhatja, akik szerint az ilyen várakozások elhamarkodottak voltak. A lap szerint az ellenzőknek azonban nincs igazuk még akkor sem, hogy ha a szlovák-magyar feszültséget nem sikerült elsimítani.

A cikk írója megjegyzi, hogy a szlovák koalíciós kormányban szélsőséges nacionalista erők is vannak, majd hozzáteszi, hogy Magyarország teljes joggal érdeklődik a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek helyzete iránt. Lehet ugyan, hogy ezt néha eltúlozza, ám soha nem biztat erőszakra és nem próbálkozik felforgató tevékenységgel. Az ilyen etnikai feszültségek a mélyben gyökereznek, és butaság lenne azt várni, hogy az öt éves uniós tagság eredményeként eltűnnek.

A kommentár szerint a feszültségek felszámolására azonban sokkal nagyobb az esély, hogy ha Szlovákia és Magyarország az Európai Unión belül, és nem kívül van.

(hírTV)