Johnson hibát követhet el
Az előző brit kormányfő, Theresa May hibát követett el azzal, amikor úgy vágott bele a brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló tárgyalásokba az Európai Unióval, hogy brit részről nem volt egységes álláspont, utódja, Boris Johnson azonban szintén hibázik azáltal, hogy mindaddig nem hajlandó egyeztetni az EU-val, amíg az nem enged az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás törléséről szóló követeléseinek – írta a Financial Times című brit üzleti-politikai lap csütörtöki számában megjelent cikkében Jonathan Powell.
Tony Blair volt munkáspárti kormányfő egykori stábfőnöke, 1997 és 2007 között észak-írországi főtárgyalója szerint csaknem mindig hiba előfeltételeket szabni egy tárgyaláshoz. Az alig több mint két hete hivatalban lévő Boris Johnson vagy megszégyenítő hátrálásra, vagy pedig arra számíthat, hogy egyáltalán nem lesznek tárgyalások az EU-val a Brexit október 31-i határideje előtt.
Jonathan Powell szerint a kormányzó Konzervatív Párt új vezetője és miniszterelnök csapdába csalta magát, mert nincs esélye arra, hogy az Európai Unió Johnson előfeltételének engedve lemond a tartalékmegoldásról (backstop), még akkor sem, ha szemtől szemben hajlandó lenne megvitatni az ügyet. És mindaddig, míg a brit kormány nem áll elő meggyőző alternatívával arra, hogy miként óvható meg az észak-írországi felekezeti erőszaknak véget vető nagypénteki béke, amelyet veszélybe sodor az Egyesült Királyság távozása az EU egységes belső piacáról és a vámunióból – maga után vonva a fizikai határellenőrzés visszaállítását – az EU nem hátrálhat meg – fogalmazott.
Jonathan Powell szerint a brit Brexit-párti tábor által hajtogatott mondat, hogy bizonyosfajta technológiákkal elejét lehet venni a határellenőrzés visszaállításának, távolról sem jelent megoldást. Ezek a megoldások valóban zökkenőmentessé tehetik az áruforgalmat, de a szakértő szerint nem ez a probléma. A gond szerinte az, hogy a fizikai határellenőrzés visszaállítása újra felszítja az identitással kapcsolatos indulatokat, amelyeket a nagypénteki megállapodás csillapított le. „Az csak még tovább ront a helyzeten, ha kamerákat és kapukat helyeznek a határ közelébe. Ezek az eszközök támadások célpontjává válnak majd” – jósolta, hozzátéve, hogy végül „ott leszünk, ahonnan indultunk”.
Jonathan Powell lehetségesnek tartja, hogy Boris Johnson egyáltalán nem is akar tárgyalni az EU-val, noha rendre azt hangoztatja, „egy a millióhoz az esélye” a megállapodás nélküli kilépésnek. Elképzelhető, hogy olyan helyzet kialakítására törekszik, amelyben az EU-t és a brit parlament alsóházának „bennmaradáspárti többségét” okolva a megállapodás nélküli Brexitért, előrehozott választásokat írhat ki – fejtegette.
Utalt arra, hogy a kormányfő legfőbb tanácsadója, Dominic Cummings szerint a kormányfő valóban, még október 31. előtt kezdeményezhet választásokat, amelyeket viszont csak a Brexit határideje után tartanának meg. Ez viszont összességében az íratlan brit alkotmány által diktált hagyományok semmibe vételét jelentheti. A Brexit-pártiak szerint a hagyományok nem számítanak – írta Jonathan Powell, hozzátéve, hogy ez viszont kétirányú utca, és ha a Konzervatív Párt felrúghatja őket, akkor az ellenzék is.
A szakértő azonban nemcsak az alkotmányos válság veszélyére, hanem arra is figyelmeztetett cikkében, hogy amikor Boris Johnson európai ügyekben illetékes tanácsadója múlt héten Brüsszelben járt, és megkérdezte, hogy egy megállapodás nélküli Brexit után mikor kezdődhetnének újra a jövőbeni kapcsolatrendszerről szóló tárgyalások, azt a választ kapta: amennyiben az Egyesült Királyság megállapodás nélkül zuhan ki az EU-ból, és nem tesz eleget több tízmilliárd eurós kötelezettségeinek, valószínűleg csak nagyon sokára.
A szigetország Jonathan Powell szerint így akár egy évtizedre is „purgatóriumba” kerülhet, és ami tárgyalási hibaként indult, 80 éve nem tapasztalt válsággá terebélyesedhet.
