Fő károkozó a pánik
Hatalmas eséssel reagáltak a tőzsdék a koronavírus európai megjelenésének hetén, nemcsak a cégek részvényárfolyama, de a nyersanyagpiacok is rendkívüli mínuszokat mutattak. Miközben maga a járvány még a legpesszimistább forgatókönyvek szerint is csupán 1,5 százalékot vehet el a világ idei gazdasági teljesítményéből, a pánik sokszorosára növeli a károkat. Az idegenforgalom, a közlekedés, továbbá kínai alkatrészigénye miatt az elektronikai és autóipar ugyanakkor jelentős veszteségeket szenvedhet.
A 2008-as pénzügyi válság kirobbanása óta a legrosszabb hetüket élték át az európai tőzsdék, miután a koronavírus megjelent Olaszországban. Péntekre az olasz részvényindex 11,1 százalékkal került a múlt pénteki, még a járvány kitörése előtti értéke alá. De meglepő módon a német tőzsdeindex, a DAX még ezt is felülmúlta, ott 12,4, a francia börzén pedig 11,9 százalék volt a leértékelődés. Még az unióból éppen kihátráló brit tőzsdét is az eladások határozták meg, ott az olasszal azonos mértékben esett a piac, az Egyesült Államokban pedig a némettel egyező mértékben. Utóbbi kettő azt mutatja, hogy a nyugati világot nem az olasz események rázták meg, sokkal inkább az, hogy a koronavírus továbbterjedt az ázsiai térségből, jelentősen növelve az esélyét egy világjárványnak és talán egy ezzel járó gazdasági recessziónak. Mindezt erősíti az is, hogy a megelőző egy hónapban, amikor a járvány még csupán Kína és néhány szomszédja problémája volt, a nyugati tőzsdék nem reagáltak érdemben, sőt február első felében még némileg fölfelé is kúsztak az árfolyamok.
Leállnak a szolgáltatások
Törölt repülőjáratok, pangó szállodai szobák, bezárt éttermek, leállított gyárak, törölt sport- és tömegrendezvények. A karantén alá vont olaszországi területeken – hasonlóan a korábbi kínai zárlathoz – jól látszik, milyen módon okoz gazdasági károkat a járvány. Valójában a vírussal fertőzöttek halálozási aránya az aktív korosztályban elég alacsony, egy százalék alatti. Az emberek és a hatóságok azonban kerülni akarták a kockázatot, és akaratuk ellenére épp ezzel okozzák a károk zömét.
– Harminc-negyven százalékkal kevesebb turista érkezik Franciaországba, mint amire előzetesen számítottunk, ez pedig jelentős csapás a francia gazdaságnak – mondta a hétvégén Bruno le Maire pénzügyminiszter, miután a járvány terjedése ott is felgyorsult. A hatóságok törölték is a vasárnapi párizsi félmaratont, hamarabb bezárták a párizsi mezőgazdasági vásárt – ahogy egy héttel korábban az olaszok is megszakították a velencei karnevált. A Nemzetközi Légi Utaztatási Szövetség arra figyelmeztetett, hogy a megcsappanó utazási kedv miatt az ágazat 29 milliárd dollárnyi bevételtől eshet el, ami a forgalom 4,7 százalékos esését jelenti. Ennél egyébként jóval súlyosabban esett a Lufthansa részvénye a német tőzsdén: másfél hét alatt értékének negyedét elveszítette.
A turizmus és a hozzá kapcsolódó ágazatok nem csak a karanténba zárt térségekben omolhatnak össze, ilyenkor az emberek általában is óvatosabbá válnak. A koronavírus-járvány vuhani kitörése után például a kínai főváros, Peking is néptelen kísértetvárossá vált, noha a két település közötti távolság több mint ezer kilométer, és Pekingben csak az elmúlt hetekben regisztráltak szórványos eseteket. Sőt, a Kínán belüli tömegközlekedés forgalma is hatalmasat zuhant, a hivatalos adatok szerint ma mindössze egyötöde a járvány kitörése előtti időszaknak (ebben egyébként hatósági tiltások is szerepet játszanak).
Vásárlók híján sok étterem és üzlet sem látja érdemesnek nyitva tartani. A Starbucks kínai kávézóinak felét, több mint kétezer egységet zárt be, a McDonald’s gyorséttermei közül is háromszáz szünetelteti tevékenységét, az IKEA pedig mind a harminc kínai áruházát lakat alá helyezte, de jelentős boltbezárásokról számolt be a Nike és a H&M is. A Walt Disney vasárnap jelentette be, hogy ideiglenesen szünetelteti a sanghaji Disneyland nyitva tartását – hongkongi élményparkját már január végén bezárta. Most pedig, hogy a járvány Japánban is egyre markánsabban terjedni látszik, lakat került a tokiói Disneylandre is, sőt már az is kérdés, meg lehet-e egyáltalán tartani a nyári tokiói olimpiai játékokat.
A túlreagált hatósági intézkedések rendkívüli kárait felismerve ugyanakkor a múlt hét második felében a karanténtól 50 kilométerre fekvő Milánóban már arra szólították fel az illetékesek az üzlet- és étterem-tulajdonosokat, hogy nyissanak újra, adják vissza a város korábbi jellegét. Milánó ugyanis önmagában tíz százalékát termeli meg az olasz GDP-nek, térsége, Lombardia pedig további tízet, vagyis a környék tartós leállása nemzetgazdasági szinten is számottevő károkat okoz.
Alkatrészhiány világszerte
A turizmus és a szolgáltatások befagyásánál is jelentősebb kár érheti a világot a karanténokból adódó gyárbezárások miatt. A vuhani régióban másfél hónapja szüneteltetni kényszerül termelését több autóipari cég (a PSA, a Renault, a Nissan, a Honda), de azok a márkák is nehézségekkel szembesültek, amelyek csak alkatrészeik egy részét szerzik be a térségből. A Fiat Chrysler szerbiai gyárában például két hétre kénytelenek voltak üzemszünetet elrendelni a kínai beszállítások akadozása miatt. De a beszerzési nehézségek érintik szinte az összes nagy gyártót, hiszen a globális világban többé-kevésbé mindegyikük ki van téve a kínai beszerzéseknek. És természetesen ugyanez a helyzet az elektronikai, számítástechnikai, telekommunikációs ágazatokban is. A helyzetet pedig súlyosbíthatja, hogy a termékkörök másik nagy gyártójánál, Dél-Koreában is egyre rosszabbodik a járványügyi helyzet.
A gyárleállások közvetett hatásaként az elmúlt hetekben a nyersanyagárak is meredeken esni kezdtek. Kína, a világ egyik fő olajhasználója a Bloomberg összegzése szerint most napi hárommillió hordóval, azaz húsz százalékkal kevesebbet fogyaszt a szokásos mennyiségnél, és 15 százalékkal csökkent az ország acél iránti kereslete is. Ezzel összhangban, a járvány felismerése óta eltelt másfél hónapban 24 százalékkal esett az olaj világpiaci ára, és 13 százalékkal az acélé.
A pánikreakciók mellett a közvetett hatásokat is figyelembe véve egy elhúzódó járvány tehát akár csapást is mérhet a világgazdaságra. A leállított gyárak például a pénzügyi szektorra is negatív hatással lehetnek, a turizmus összeomlása magával ránthatja az ingatlanpiacot, és így tovább. Az Oxford Economics becslése szerint aránylag gyors lefutás esetén a kínai GDP a tavalyi hat helyett idén csupán 5,4 százalékkal nő majd, a világ gazdasági kibocsátása pedig 400 milliárd dollárral lesz alacsonyabb, mintha nem lenne járvány. Az elemzők azonban hozzáteszik, amennyiben a koronavírus világjárvánnyá szélesedik, a veszteség már 1100 milliárd dollár is lehet. Az Equilor Befektetési Zrt. friss prognózisa három kimenetellel is számol: gyors lefutású járvány esetén a világgazdaság 3,5 helyett 3 százalékkal nő majd, európai és észak-amerikai gócpontok kialakulása esetén 2,5 százalékkal, a karanténzónák elhúzódó fennmaradása azonban két százalék alá is tolhatja a növekedést. A legrosszabb változatban Magyarország növekedése a tavalyi felére, 2,6 százalékra mérséklődhet, elsősorban a német autóipari problémák begyűrűzése és a turizmus visszaesése miatt. Az enyhébb változatok szerint ugyanakkor a magyar növekedés idén is számottevő marad, 3,0-3,8 százalék között alakul.
Nincs modell
A nagy járványok világgazdaságra gyakorolt hatását illetően ugyanakkor alig vannak előzmények, amelyek segíthetnének a következmények becslésében. Az elmúlt száz évben ugyanis a fejlett világ sikeresen védte meg magát a járványoktól. Az utolsó igazán pusztító – és tüneteiben is hasonló – világjárvány 102 évvel ezelőtt a spanyolnátha volt. E speciális influenzát három hullámban 500 millióan kapták el, a halottak száma pedig 50-80 millió volt. A gazdasági következmények becslését azonban lehetetlenné teszi, hogy a betegség egybeesett az I. világháború utolsó évével, ahogy a háborús viszonyok miatt a járvány terjedésének akadályozására hozott intézkedések sem lehettek sikeresek.
Elemzők még a 2003-as, szintén tüdőfertőzéses problémákat okozó, és szintén Kínából kiindult SARS-járvánnyal próbálnak analógiákat találni. Ebből azonban csak bő nyolcezer megbetegedést jegyeztek, mivel rövid lappangási ideje miatt a koronavírusnál jóval gyorsabban felismerhető volt, így eredményesebben el lehetett szigetelni a fertőzötteket. Az akkori óvintézkedések két százalékponttal mérsékelték Kína gazdasági növekedését, a világ többi részére nem hatott a válság – most azonban a kínai külkereskedelem mérete ötször akkora, mint 2003-ban volt. Ezért is reagálhattak ellentmondásosan az amerikai tőzsdék a koronavírus-fertőzés terjedésére. Míg a járvány kínai kiteljesedésének időszakában a New York-i börze február közepén rekordot is döntött, hisz a járvány erős adunak tűnhetett az ázsiai ország elleni kereskedelmi háborúban, az európai átfertőződés hírére már zuhantak az amerikai indexek is.
A globális recesszió rémképének terjedését ugyanakkor a Bloomberg így kommentálja: „Ez nem a halálos gyilkos ebola, a piacok végül felfogják, mi történik, és a világ visszatér a normál üzletmenethez – óvintézkedések mellett.”
