Fogy a levegő

Még a fűtött Davosi Kongresszusi Központban is tapintható a jeges hideg, amikor a Cenzúrsulának becézett bizottsági elnök a pulpitushoz lép. 2024. január 16-át írunk, acélsisak-frizurája a helyén. Aztán akcióba lendül – éles hangon ambiciózus intézkedéseket jelent be, az állítólagos álhírek elleni küzdelemre szólítva fel a fórumon megjelenteket. Torz mosoly az arcán.

Az uniós ellenzék felszámolásának egyik példája a Marine Le Pen elleni ítélet. A Francia Nemzeti Tömörülés elnökét április elején négy év házi őrizetre és próbaidőre ítélték, valamint további öt évre eltiltották a politikai tisztség betöltésétől. Ez azt jelenti, hogy Marine Le Pen, aki minden közvélemény-kutatásban messze megelőzi a hivatalban lévő Emmanuel Macront, nem indulhat a 2027-es elnökválasztáson. Az eljárás ürügye az volt, hogy a politikus állítólag visszaélt az Európai Parlament által folyósított támogatásokkal. Ezzel szemben a Von der Leyen elleni korrupciós vádakat rendre jegelik.

Egyeseknek mindent szabad

Az Európai Bizottság elnöke több mint 30 000 uniós bürokratát irányít, éves jövedelme 400 000 euró. Azt gondolná az ember, hogy ez már elég szép summa, de ő ennél is többre vágyik. A koronavírus-járvány idején különösen gátlástalanul járt el: 2021 februárjában 35 milliárd eurós megállapodást kötött a Pfizer gyógyszeróriással mindenféle pályázat nélkül. Von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla 2021 áprilisában egyeztek meg 1,8 milliárd adag vakcina vásárlásáról, amelyet az európai polgárok pénzéből finanszíroztak. Az ügyletet megelőző SMS-eket törölték, az Európai Bizottság pedig nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni az üzenetváltásokat, sőt a létezésüket is tagadta. Az ellenőrzési mechanizmusokat arcátlanul megkerülték, az Európai Számvevőszéket kigúnyolták és a vizsgálatokat a demokrácia elleni támadásnak minősítették. Végül több millió adag oltóanyagot kellett megsemmisíteni, az EU Bírósága pedig elmarasztalta a bizottságot az átláthatóság hiánya miatt.

Von der Leyent már jó tíz évvel ezelőtt, német védelmi miniszterként meglegyintette a korrupció szele: mintegy 200 millió eurót juttatott el a védelmi tárca olyan vezetési tanácsadó cégekhez, mint a McKinsey és az Accenture anélkül, hogy a vonatkozó közbeszerzési jogszabályokat a legcsekélyebb mértékben is figyelembe vették volna. Egy parlamenti vizsgálóbizottság később megpróbált fényt deríteni az ügyre, de a hallgatás fala, a szerkesztett fájlok és a megsemmisített adatok miatt nem járt sikerrel.

A koronavírus-járvány idején férje, Heiko von der Leyen az Orgenesis biotechnológiai vállalat felügyelőbizottságában ült. Ennek az amerikai gén- és sejtterápiákra szakosodott cégnek az alapítása 2021-ben 320 millió eurót vont el az EU koronavírus-járvány miatti újjáépítési alapjából, és ebből 383 000 eurót közvetlenül az Orgenesis számláira utaltak át. Amikor a gyanús ügy nyilvánosságra került, Uschi férje (így becézik Németországban von der Leyent) lemondott, de az események átfogó tisztázása azóta sem került sor.

Háború és központosítás

Von der Leyen vezetése alatt Brüsszel háborút indított a demokrácia és a tagállamok önrendelkezése ellen. Magyarországot rendszeresen több száz millió eurós uniós bírságokkal sújtják, amiért elszántan védi határait a tömeges migrációval szemben. Legutóbb a Budapest Pride megrendezésének engedélyezésére utasította a magyar miniszterelnököt, Robert Ficóval pedig, aki kedvező vámtarifákat próbált kialkudni Donald Trumppal, állítólag fél órán keresztül kiabált, teljesen hülyének nevezve Szlovákia miniszterelnökét. Zöldmegállapodás nevű presztízsprojektjük egész gazdasági ágazatokat fojtogat és sok polgár megélhetését veszélyezteti.

Hollandiában a gazdák évek óta tiltakoznak a gazdaságuk bezárására kényszerítő szabályozások ellen, míg Lengyelországban a szénipar szenved Brüsszel igája alatt. A klímalobbi ezzel szemben bőkezű finanszírozásra számíthat – például a LIFE finanszírozási programon keresztül 132 millió eurót osztottak szét úgynevezett környezetvédőknek, akik a kritikusaik elleni lejárató kampányokban feltűnően aktívak. „Törvénytelen lobbitevékenység” – így minősítette utóbbit maga a bizottság is április közepén.

Donald Trump beiktatásával az EU átvette a vezető szerepet az Oroszország elleni fellépésben. Mióta Volodimir Zelenszkij 2022. február 28-án dolgavégezetlen távozott a Fehér Házból, szinte megállás nélkül EU-csúcstalálkozókat tartottak, hogy Nagy-Britannia részvételével létrehozzák a „tettre készek koalícióját” a háborúba való belépés érdekében. Von der Leyen szerepe ezeken a konferenciákon megnőtt, mivel a kritikus szakaszban Olaf Scholz már csak ügyvezető kancellár volt, Friedrich Merz pedig még nem volt hivatalban. A CDU elnökével párhuzamosan, aki az SPD-vel és a Zöldekkel március közepén megszavazta a már feloszlatott Bundestagban a fegyverkezésre szánt több ezer milliárd eurós adósságot, Von der Leyen is bejelentett egy 800 milliárd eurós csomagot a „ReArm Europe” programra.

Az EU aktívan akadályozza az amerikai–orosz törekvéseket. Március közepén megállapodás született – többek között Zelenszkijjel is – a fekete-tengeri tűzszünetről, amely lehetővé tenné a kereskedelmi hajózás újraindítását, lehetővé téve Ukrajnának az élelmiszer, Oroszországnak pedig a műtrágya exportját. Vlagyimir Putyin logikus feltételhez kötötte a megállapodást: ahhoz, hogy az adott szállítmányt kifizessék, fel kell oldani az orosz mezőgazdasági bankok elleni szankciókat. Az EU ezt elutasította – és egyidejűleg fokozta a háborús retorikát. Emmanuel Macron és Keir Starmer brit miniszterelnök azt is megpendítette, hogy szárazföldi csapatokat küldenek Ukrajnába, és ehhez a balti államok is csatlakozni szándékoznak. Március végén a Le Figaro katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy különböző országokban a tisztek hibrid konfliktusra vagy akár közvetlen összecsapásra készülnek. Egy francia tiszt szerint a legrosszabb fajtára… Hasonló háborús légkör uralkodik szinte minden európai országban.

Március 12-én az Európai Parlament határozatot fogadott el a közös védelmi politikáról: egyebek mellett támogatja a „Keleti Pajzs” kezdeményezést, amely az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező fenyegetések ellen irányul. Ezt a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a jobboldali konzervatív PiS a lengyel érdekek elárulásának nevezte. Hozzátették: „Átadnák a védelmi ipar és a lengyel hadsereg feletti ellenőrzést Brüsszelnek, a valóságban pedig Berlinnek és Párizsnak. A történelem újra és újra megmutatta, hogy amikor Lengyelország elveszíti az irányítást a saját hadserege felett, az katasztrófával végződik a számára.”

Elegük lett

Európai törvényhozók egy csoportja bizalmatlansági szavazást kezdeményezett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen, miután több mint 72 aláírást gyűjtöttek össze az indítvány hivatalos benyújtásához.

A lépés válaszul érkezett az Európai Parlament megkerülésével és a hatalom bizottságon belüli központosításával kapcsolatos vádakra, valamint arra a nemrégiben hozott bírósági ítéletre, amely bírálta a bizottság eljárását és az átláthatóság hiányát az úgynevezett Pfizergate-botránnyal kapcsolatban. Gheorghe Piperea román európai parlamenti képviselő, az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjának tagja bejelentette, hogy ezen a héten benyújtja a bizalmatlansági indítványt, miután legalább három jobboldali és radikális politikai pártcsalád – az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), a Patrióták, a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) csoport – egyes tagjainak, valamint néhány független képviselőnek az egyéni aláírásait gyűjtötte össze. Az ügy tovább súlyosbítja Von der Leyen helyzetét, akit ráadásul a szocialista és liberális frakciók is fenyegetnek egy környezetvédelmi témájú törvényjavaslat visszavonása miatt.