Az európai uniós tagországok külügyminisztereit tömörítő tanács az EU-n belüli védelmi együttműködés fokozásának érdekében 17 új projekt listáját fogadta el, a kezdeményezések olyan területekre terjednek ki, mint a képzés, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét szárazföldön, tengeren és a levegőben, valamint a kibervédelem.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A brüsszeli közlemény emlékeztet arra, hogy az uniós tanács tavaly decemberben határozott az úgynevezett állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról, amely lehetővé teszi az EU tagállamai számára, hogy szorosabban működjenek együtt a biztonság és a védelem területén, az arra hajlandó és képes tagállamok közösen fejlesszék védelmi képességeiket, közös projektekbe ruházzanak be, valamint javítsák fegyveres erőik műveleti készenlétét és hozzájárulását.

A PESCO-ban 25 tagállam vesz részt: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország.

Brüsszeli találkozójukon az uniós miniszterek következtetéseket fogadtak el a polgári közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) területére vonatkozó paktum létrehozásáról is. Ez az intézkedés a polgári válságkezelési missziók telepítését célzó uniós kapacitást hivatott megerősíteni. A létrejövő missziók a rendőrség, a jogállamiság és a polgári közigazgatás megerősítését szolgálják instabil és konfliktus által sújtott környezetekben. A polgári KBVP megerősítése hozzájárul a biztonsági kihívások kezelését célzó átfogóbb uniós reagáláshoz – emelték ki.

A tagállamok arról állapodtak meg, hogy nagyobb mértékben járulnak hozzá a polgári KBVP-missziókhoz. Kötelezettséget vállalnak arra is, hogy tovább fokozzák a polgári KBVP reagáló képességét azáltal, hogy képessé teszik arra, hogy a tanácsi határozatot követő 30 napon belül bármely műveleti területen olyan, legfeljebb 200 fős új missziót indítsanak, amely rendelkezik az uniós stratégiai raktár által biztosított összes szükséges felszereléssel.

A miniszterek tanácsa elfogadta az Európai Védelmi Alapra vonatkozó részleges álláspontját is. Ezzel kapcsolatban közölték: az unió célja, hogy megerősítse védelmi technológiai és ipari bázisának globális versenyképességét és innovációs kapacitását. Az Európai Védelmi Alap célja az Európai Bizottság javaslata szerint az innováció előmozdítása, valamint – együttműködési projektek támogatása révén – az alap támogatná a védelmi célú kutatást és az ipari fejlesztéseket is.

Az uniós szakminiszterek tanácsa egyetértett a bizottsági javaslattal, megerősítette az alap általános célkitűzéseit és szerkezetét, ideértve az új technológiákba való beruházás szándékát is. Pontosítani kívánja azonban a támogatások odaítélési eljárását és szempontjait, valamint a közvetett költségeknek az alap által fedezendő arányára vonatkozó rendelkezéseket, melyek fontos szerepet játszanak abban, hogy vonzóbbá tegyék az alapot az iparági szereplők számára. 

Az elfogadott megközelítés azért „részleges”, mert az alap pénzügyi és egyéb vonatkozásai a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó átfogó megállapodástól függenek – tették hozzá.