Folytatódott a tüntetés Hongkongban

A megmozdulás résztvevői általános sztrájkra szólítottak fel, és barikádokat emeltek az utcákon. A tüntetők elsősegélysátrakkal és sisakokkal készültek a demonstrációra, okulva az előző tiltakozásokat jellemző összecsapásokból. A környékbeli üzlettulajdonosok a megmozdulásokat kísérő erőszaktól tartva korábban bezárták boltjaikat. A rendőrség beszámolt róla, hogy egy csoport tüntető festékkel jelölte meg az egyik rendőrőrsöt, és járműveket rongált meg az állomás területén belül.

A hatóságok egy ideig nem léptek közbe, azonban ahogy az est leszállt, több száz rohamrendőr jelent meg az utcákon. A tüntetők kukákat, barikádokat gyújtottak fel és megdobálták a rendőröket, akik könnygázzal és paprikasprayvel válaszoltak. A tiltakozók új taktikát követve szétszéledtek a rendőri fellépés láttán, majd egy másik helyszínen újra összeverődtek. Többeket előállítottak. A szervezők szerint 120 ezren vettek részt a megmozduláson, míg a rendőrség 42 ezerre becsülte a tiltakozók számát.

A hongkongi kormány közleményében „határozottan elítélte a radikális tüntetőket”.

Eközben fehéret viselő emberek ezrei gyűltek össze egy parkban ellentüntetésre, hogy támogatásukról biztosítsák a rendőrséget. Transzparenseiken békét követeltek. A szervezők szerint ezen az összejövetelen 90 ezren vettek részt, míg a rendőrség 26 ezerre tette számukat.

Hongkongban június 9-én kezdődtek tüntetések a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet ellen. Ez lehetővé tette volna, hogy a különleges közigazgatású terület olyan feleknek – egyebek mellett Tajvannak és Kínának – adjon ki szökevényeket, melyekkel korábban nem volt kiadatási egyezménye. Az azóta felfüggesztett tervezet ellenzői attól tartottak, hogy Peking visszaélne a lehetőséggel, és a politikai menekültek ellen használná fel azt. A törvénytervezet Kína növekvő befolyásának és a demokrácia csorbításának jelképévé vált.

Azonban a hongkongi kormány hiába döntött annak felfüggesztéséről, a megmozdulások nem csillapodtak. A tüntetők további követelésekkel álltak elő, köztük közvetlen választások rendezésével és a rendőrségi túlkapások kivizsgálásával. Hongkong vezetőjét egy Peking-párti bizottság választja.

A városállam 1997-ben került vissza Kínához Nagy-Britanniától, és az egy ország, két rendszer elve alapján széleskörű autonómiát élvez.

A Hongkongi Közvélemény-kutató Intézet friss felmérése szerint a lakosság 70 százaléka elégedetlen a kormánnyal, és 60 százaléka nem bízik benne.

Több tüntetőt vettek őrizetbe Hongkongban, vasárnap is folytatódnak a tiltakozások

Több mint húsz embert vettek őrizetbe a szombati demonstráción Hongkongban, ahol vasárnap ismét ezrek vonultak utcára, folytatva a hónapok óta tartó tüntetéssorozatot – írja internetes oldalán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

Szombaton hongkongiak tízezrei tüntettek elsősorban a kiadatási törvény módosítását célzó, már felfüggesztett tervezet teljes visszavonását, valamint a demonstrációk során alkalmazott rendőrségi fellépés kivizsgálását követelve. A demokráciapárti tüntetők egy csoportja leszedett rúdjáról egy kínai zászlót, és a Viktória-kikötőnél vízbe dobta.

A kínai kormány Hongkongi és Makaói Ügyekért Felelős Hivatala vasárnap határozottan elítélte a kínai nemzeti zászló meggyalázását, és megerősítette Peking állásfoglalását arról, hogy teljes mértékben támogatja a hongkongi kormányzatot és a helyi rendőrséget a radikális tüntetők megfékezésében és a rend helyreállításában. Úgy fogalmazott, hogy a központi kormányzat nem fogja tétlenül nézni a helyzet további alakulását. Hozzátették azonban: hisznek abban, hogy Hongkong képes felülkerekedni az előtte álló nehézségeken és kihívásokon.

Arra, hogy a kínai hadsereg hongkongi helyőrsége bevethető a tüntetések megfékezésére, az utóbbi időben történtek utalások kínai részről, de Hua Csun-jing külügyi szóvivő pénteken alaptalan és félelemkeltő szóbeszédnek nevezte ezt.

A vasárnap kora délután kezdődött felvonulás eddig békésen zajlik, a rendőrség azonban felkészült az összecsapásokra is, vízágyút felállítva a menet útjába eső rendőrállomás védelmére, az előző napi összecsapások során ugyanis egy csoport tüntető festékkel jelölte meg az egyik rendőrőrsöt, és járműveket rongált meg az állomás területén belül. Nem első alkalom, hogy a tiltakozók a rendőrség épületeit vették célba. A hatóságokkal szembeni bizalmatlanság és elégedetlenség egyre nő a demonstrálók körében, miután az elmúlt hónapokban több esetben történtek erőszakos összecsapások a rendőrök és a tüntetők között.

A hétvégi megmozdulások idején a tüntetők hétfőre általános sztrájkra szólították fel Hongkong lakosságát.

A tüntetéshullámot kiváltó kiadatási törvény módosítását célzó tervezet – amelyet Carrie Lam hongkongi kormányzó a tüntetések nyomására július 9-én „halottnak” nyilvánított, de továbbra sem vont vissza -, lehetővé tette volna, hogy az egyébként különleges közigazgatási státust élvező Hongkong olyan feleknek – köztük Kínának és Tajvannak – adhasson ki gyanúsítottakat, amelyekkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A tervezet ellenzői attól tartanak, hogy Peking visszaélne a lehetőséggel, és a politikai menekültek ellen használná fel.

Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az „egy ország, két rendszer” elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez. Az elmúlt években azonban sok hongkongi aggodalommal figyeli, ahogy Peking egyre növeli a befolyását a városban, és egyúttal csorbítja az ott lakók szabadságát. A vitatott törvénytervezet a növekvő pekingi befolyás jelképévé vált.