Fordult a kocka

– Hány német állampolgár él jelenleg Magyarországon?

– A Magyarországon tartózkodó, lakcímkártyával rendelkező, regisztrált német állampolgárok száma 2023-ban elérte a 22 310-et. Ebbe nem tartoznak bele a kettős állampolgárok, mivel ők Magyarországon magyar állampolgárnak számítanak, és nem tartozik bele az őshonos német kisebbség sem, mivel ők is magyar állampolgárok. Továbbá nem számítanak bele azok a németek sem, akik ideiglenesen vannak itt, és nem létesítenek állandó lakcímet. Azok sem, akik vettek magyarországi ingatlant, de nem jelentkeznek be állandó lakosként.

– Döbbenetes. Egy megyeszékhelynyi német települt át. Egy kisebb Szekszárd. Ráadásul a tartósan itt élő, de lakcímkártyát nem igénylő németek száma ennél jóval magasabb lehet. Mióta gyorsult fel ez a folyamat?

– Gyakorlatilag 2019–2020 óta tart ez a dinamikus növekedés, a koronavírus-járvány is fontos szerepet játszott benne. Korábban inkább a stagnálás volt a jellemző. Ma viszont a németek tömegesen hagyják el Németországot.

– Melyik korosztály?

– Zömében nyugdíjasok, de vannak közöttük középkorúak, családosok is iskoláskorú gyermekekkel. Aztán van köztük néhány száz munkavállaló, akiknek magyar kifizetőhely folyósítja a bérüket. Az általam említett KSH-adat azokat foglalja magában, akik német állampolgárok, és magyarországi lakcímkártyájuk van. De rajtuk kívül élnek Magyarországon német vállalkozók is, akik megtartották a németországi lakóhelyüket. Őket nem tartalmazza a fenti adat, mint ahogy az egyetemistákat sem, akiknek a száma 3-4 ezerre tehető.

– Mik a kivándorlás fő okai? És miért éppen Magyarország?

– Nagyon sokrétű a motiváció, de alapvetően három fő oka van. Az első kettő kemény és húsba vágó ok a biztonsággal függ össze. Németországban egy nagyon jól kereső házaspár is nehezen tud saját ingatlanhoz jutni. Drágák lettek a lakások. Magyarországon, főleg vidéken ma még kedvezőbbek az árak. A saját otthon szociális biztonságot nyújt. A biztonság iránti vágy pedig felértékelődött.

– Mi a második?

– Ugyancsak döntő indok a közbiztonság romló helyzete Németországban, miközben Magyarországon folyamatosan javul.

– Ez mit jelent?

– Százezer lakosra vetítve Magyarországon negyedannyi bűncselekményt követnek el, mint Németországban. Ez nagyon lényeges adat. Az utóbbi években 60-70 százalékkal csökkent hazánkban a bűncselekmények száma, ami azt mutatja, hogy Magyarország biztonságos és élhető ország. Már nem a kilencvenes években járunk, amikor nálunk attól kellett tartani, hogy ellopják az autót a ház elől, miközben Németország volt az egyik legbiztonságosabb hely a világon.

– Hogyan jutottunk el idáig?

– A közbiztonság egyértelműen a migrációval függ össze. Magyarországon elsősorban magyarok, illetve olyan meghívott emberek élnek, akik képesek békésen együtt élni a magyarokkal. Németországba viszont nagyon sokféle bevándorló érkezett a legkülönbözőbb kultúrákból, olyanok, akikről sokszor azt sem tudják, hogy kik és hol tartózkodnak. A sajtó mindennap beszámol valamilyen bűncselekményről: késes támadásokról, lopásokról, erőszakról, gyilkosságról. Nőket bántalmaznak, kisgyermekeket ölnek meg. Az az ország, amelyben mindenki számára nyilvánvaló, hogy nincs kitéve a fentieknek, egyértelműen Magyarország, amely gátat vet az illegális bevándorlásnak és maga dönti el, hogy ki jöhet be az országba. Ez sok német számára nagyon vonzó.

– És a harmadik ok?

– Ebbe a csoportba inkább szubjektív szempontok, illetve érzelmek tartoznak. A kellemes éghajlat, a sok helyütt még szinte érintetlen táj. A kulináris élvezetek, a jó magyar konyha. A sokszínű kulturális ajánlat. A vendégszeretet. Sok német, elsősorban az idősebb korosztályhoz tartozó nyugatnémetek ezt úgy fejezik ki, hogy Magyarország a gyermekkoruk Németországát idézi. Amikor még rendben voltak a dolgok, és a hazájuk élhető, szép ország volt.

– A nyolcvanas, kilencvenes években valóban ez volt a helyzet. Németország talán akkor volt a csúcson. Mi történt? Fordult a kocka?

– Németország változatos időkön ment keresztül, és már rég nem igaz, hogy ott még a fű is zöldebb. Minden országnak vannak előnyei és hátrányai, de nem mindegy a fejlődés iránya. Magyarország fejlődik, a magyarok hisznek a jövőben, dolgozni akarnak, hisznek a teljesítményben, mert megtanulták a múltjukból, hogy elsősorban önmagukra számíthatnak. Nehéz időszakon mentünk keresztül a rendszerváltás óta, mire az elmúlt tíz-tizenkét évben felívelő pályára állt az ország. Már mások is látják ezt, különösen azok, akiknél megtört ez az ív. A németek hatalmas erőfeszítésekkel próbálják megtartani mindazt, amit a korábbi évtizedekben elértek, de egyre nehezebb. E tekintetben valóban fordult a kocka. Jövőbe mutató befektetések, oktatás és családtámogatás helyett egyre inkább az elhibázott politikai döntések árát kell megfizetniük.

– Mire gondol?

– Például az energiaárakra. A magyar rezsicsökkentést sokan kritizálták Európában, miközben az egy olyan recept, amit többé-kevésbé mindenki más is alkalmaz. Németországban is létezik kompenzáció, de nem olyan mértékű és nem olyan széles körű, mint a rezsicsökkentés, ráadásul későn vezették be. A non plus ultra a gáz- és olajfűtés helyett a hőszivattyú kötelezővé tétele, ami sok ingatlantulajdonosra szinte megfizethetetlen terheket ró.

– Elképzelhető, hogy ezek hatására még többen jönnek? Mekkora a növekedési potenciál a Magyarországot új hazájuknak választó németek körében?

– Jelentős. Az utóbbi években megnőtt azoknak a középkorúaknak a száma, akiknek iskolaköteles a gyerekük. A nyelvi akadályokat a gyerekek sokkal gyorsabban leküzdik, könnyen megtanulnak magyarul, és beilleszkednek.

– Feltűnt már a német kormánynak, hogy egyre többen hagyják el Németországot, vagy csak a bevándorlással foglalkoznak?

– Természetesen feltűnt, de a német kormánypártok, kiváltképp a Zöldek szemében ez jó és üdvözlendő folyamat. Az a céljuk, hogy Németország bevándorlóország legyen. Nem titkolják, hogy az ország alapjaiban meg fog változni. A Zöldek pártelnöke, Robert Habeck nem hisz a nemzetállamiságban, épp ellenkezőleg. Néhány éve, amikor még nem volt alkancellár, azt találta mondani, ha a német hazára gondol, hánynia kell. Nem zavarja őket, ha a németek elhagyják Németországot, mert az új állampolgársági törvény szerint öt, de akár három éven belül bárki német állampolgár lehet.

– Mi lesz, ha erősödik ez a trend? Egyelőre pozitív a szaldó, nő a lakosság száma, de mi lesz, ha a németek fejvesztve hagyják el az országot?

– Szerintem a németek nem tudják olyan gyorsan elhagyni a hazájukat, mint amilyen tempóban a német kormány behozza a migránsokat. Egy CDU-közeli forrás a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy a születési ráta Németországban is 1,6-es átlag, tehát szerinte a magyar családpolitika nem is olyan sikeres. Vissza­kérdeztem, hogy megnézték-e már, kik hozzák létre ezt a rátát…

– Miért tűrik ezt a németek? Miért nem csinálnak egy fülkeforradalmat, ahol egy irányba szavaznának, erős felhatalmazást adva egy olyan pártnak, amely az ő érdekeiket képviseli?

– A forradalmak forgatókönyvét nem a németeknek írták. Nagyon hisznek az államban. Türelemmel viselik a megpróbáltatásokat, és rendkívül nehezen váltanak. Ha viszont változást akarnak, akkor általában átesnek a ló túlsó oldalára. 2015-ben a müncheni főpályaudvaron plüssmacikkal fogadták az érkező migránsokat. Néhány évvel később, amikor már jelentkeztek a bevándorlás miatti problémák, felgyújtották a menedékkérők szálláshelyeit. Magyarországon nem jellemzőek az ekkora szélsőségek, mi kiegyensúlyozottabbak vagyunk. Még jó időbe telhet, mire a német jobboldal magára talál annak ellenére, hogy 20-25 százalékos úgynevezett reprezentációs űr van a jobboldalon. A CDU még nem érkezett meg az ellenzékbe, az AfD-t pedig nem tartják szalon-, illetve kormányképesnek. De legkésőbb 2024 szeptemberében, amikor több keleti tartományban, konkrétan Brandenburgban, Türingiában és Szász­országban is választások leszek, és az AfD az első helyen végezhet, el kell gondolkodnia a politikai fősodornak is azon, hogy ki lehet-e rekeszteni a német lakosok 30-40 százalékát. Azt a tételmondatot, hogy ezek mind nácik, talán el lehet mondani egy ötszázalékos pártról, de egy 30-35 százalékos politikai erőről aligha.

– Az imént említette, hogy az új állampolgársági törvénnyel milliós nagyságrendű új állampolgárt tud szerezni magának a baloldali kormánykoalíció. Ez ugyanennyi új szavazót jelent. Akár hosszú ciklusokra is bebetonozhatja a hatalmát?

– Ez lehet talán a célja. A márciusban elfogadott új választási törvénnyel és az új állampolgársági törvénnyel teljességgel ki tudják iktatni a parlamentből a konzervatív bajor CSU-t.

– Mire gondol?

– Kizárólag listás szavazás lesz, és a CSU-nak el kell érnie a bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.

– Nem indul együtt a CDU-val?

– A közös lista Németországban nem megengedett. A magas részvételi arány pedig nem kedvez a kisebb pártok parlamentbe jutásának.

– Ha jól értem, ez a CSU végét is jelentheti.

– Pontosan. Egyedül Bajorországban van konzervatív kormány, ahol a CSU a Szabad Választókkal (Freie Wähler) együtt kormányoz. Az összes többi 15 tartományban a baloldali kormánypártok valamelyike vesz részt a kormányzásban.

– Többnyire a CDU-val közösen…

– És teljesen magától értetődően. Az is megkérdőjelezhető, hogy a CDU ellenzéki párt tud-e, illetve akar-e még lenni. Szerintem nem.

– Nemrégiben tartományi választás volt Bajorországban és Hessen tartományban. A fentiek tükrében hogyan értékeli az eredményeket?

– A voksolás eredményeképpen a regnáló két tartományi kormány maradhat a nyeregben. Bajorországban a CSU nyert, bár nagyon rossz eredménnyel (37 százalék), koalíciós társa, a Szabad Választók növelni tudta a szavazatai arányát 15,8 százalékra, ezzel megszerezte a második helyet. A polgári-jobboldali formáció sikeresen meg tudta szólítani az embereket, és jól mutatja, hogy a CSU nem képes már lefedni a polgári oldalt egészében. Hessenben Boris Rhein (CDU) marad a miniszterelnök, aki 34,6 százalékot szerzett, és folytatja a kormányzást a Zöldekkel. A Zöldek sokat veszítettek, bár az SPD még ennél is rosszabbul szerepelt.

– Az AfD Hessenben elérte a nyugatnémet rekordot. Erre eddig nem volt példa: elsősorban a keletnémet tartományokban volt erős.

– Az AfD mindkét helyen nagyon jól végzett, Hessenben a második helyezett, Bajorországban a harmadik. Szereplése nemcsak azt mutatja, hogy a migráció nagy kihívás, hanem azt is, hogy nagyon foglalkoztatja az embereket. 70 százalékuk szigorúbb migrációs politikát szeretne, és erre az AfD-ben látja a megoldást. Azaz az AfD most már nyugaton is komoly tényező, amely a CDU–CSU-val versenyez az első helyért a tavasszal megtartandó európai parlamenti választásokon.

– Milyen következtetést lehet levonni a Scholz-kormány kétéves regnálásának megítéléséről?

– Vasárnap az is kiderült, hogy az Olaf Scholz vezette szövetségi kormány pártjai rekordszinten alulteljesítettek, Bajor­országban éppen hogy a választók negyede, Hessenben a harmada szavazott nekik bizalmat. Ez nem csupán a rossz migrációs politikának tudható be, hanem az energia- és gazdaságpolitikájuknak is. Azaz a bajorországi és hesseni voksolás most a ciklus felében bizalmi szavazás is volt a közlekedésilámpa-koalícióról is, amelyet csúfosan el is bukott.