Franciaország 4300 katonát állomásoztat jelenleg a Száhel-övezetben, hogy támogassa az ottani hatóságok iszlamista terrorizmus ellen folytatott küzdelmét. A Barkhane-hadműveletben 2500 francia katona vesz részt, illetve szintén Párizs vezetésével működik a Takuba elnevezésű terrorellenes művelet is, amelyhez több más európai ország is csatlakozott.

Hirdetés

A francia államfő leszögezte: teljességgel elutasítja azt, hogy kudarcnak minősítsék a francia szerepvállalást Maliban a kivonulás miatt, amelyre az országot 2020 óta irányító katonai kormányzat hozzáállása miatt kényszerülnek.

Felidézte, hogy annak idején, 2013-ban, Mali kérésére küldtek csapatokat az afrikai országba az iszlamista felkelés megfékezésére, és ezzel akkor megmentették az államot az összeomlástól. Viszont Macron szerint „nem lehetséges a terror elleni győzelem, ha azt maga az állam nem támogatja”. Miután Franciaországnak nem az a szerepe, hogy szuverén állam helyébe lépjen a csatatéren, ebben a helyzetben logikus lépés a kivonulás – mondta a francia elnök.

„Nem maradhatunk katonailag elkötelezettek olyan hatóságok mellett, amelyeknek a stratégiájával és a rejtett céljaival nem értünk egyet” – fogalmazott Macron. Kitért arra is, hogy a mali katonai vezetés megbízásából tevékenykednek Maliban az orosz magáncég, a Wagner Csoport zsoldosai, akik „a saját, illetve a bamakói vezetés üzleti érdekeit védik”.

Közölte, hogy a Száhel-övezetben folyó katonai művelet fókuszpontját áthelyezik Maliból a szomszédos Nigerbe, elsősorban a Burkina Faso határához közeli régióba. A Takuba-műveletben részt vevő európai katonákat átvezénylik a nigeri-mali határvidékre, a nigeri hadsereg erői mellé. A Gossiban, Ménakában és Gaóban kialakított létesítményeket bezárják. A kivonulást „rendezett módon” tervezik végrehajtani a mali hadsereg, illetve az ENSZ Maliban működő missziójának (MINUSMA) együttműködésével – mondta el a francia államfő, aki arról még nem közölt részleteket, hogy az új misszióban hány katona vesz majd részt.

Korábban írtuk