Franciaországban nincs megállapodás a pártok között a költségvetésről

A technikai szöveg lehetővé teszi az állam számára, hogy jövőre is folytassa a hatályos adók beszedését, miközben a saját kiadásait befagyasztja mindaddig, amíg a képviselők az év elején újra nem kezdik a költségvetési tárgyalásokat és meg nem szavazzák a tényleges költségvetést. Ezt a kivételes eljárást léptette életbe tavaly is az akkori kormány, miután Michel Barnier kabinetjét a tervezett megtakarítások miatt megbuktatta a Nemzetgyűlés. Sébastien Lecornu miniszterelnök bejelentette, hogy hétfőtől fogadja a politikai pártok vezetőit, hogy „megbeszélje velük a követendő lépéseket a franciák védelme érdekében, és megtalálja a megoldás lehetséges módjait”.

A Nemzetgyűlésben a képviselők novemberben szinte egyhangúlag elutasították a jövő évi költségvetési tervezetet. Négy héten át tartó, 125 órányi heves vitasorozat után, amelyben 2246 módosító javaslatot tárgyaltak meg a képviselők – egyebek mellett a vagyonadóról és a nagyvállalatok különadójáról – a parlament 577 fős alsóházában 404-en – egyetlen támogató szavazat mellett – elutasították a tervezet bevételi oldalát.

Ezzel elvetették a teljes törvényjavaslatot anélkül, hogy a kiadási részt megvizsgálták volna. Ezt követően a francia parlamenti eljárásrendnek megfelelően a felsőház a kormány eredeti szövegét vizsgálta meg, a kompromisszumos módosítások nélkül. A szenátorok el is fogadtak egy átdolgozott változatot, de a két ház héttagú vegyes bizottsága nem tudott megegyezni a végső változatban.

A vita kezdete óta szinte lehetetlennek tűnt a kompromisszum a takarékossághoz és adócsökkentésekhez ragaszkodó, jobboldali többségű Szenátus és a baloldal nyomására több bevételt és kevesebb költségvetési megszorítást követelő Nemzetgyűlés között. A miniszterelnök viszont – aki alig másfél év alatt a negyedik kormányt vezeti – elkötelezte magát amellett, hogy nem érvényesíti az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a kormánynak a törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül.

Lecornu feltehetően arra számít, hogy a 2026. tavaszi önkormányzati választások előtti kampányban a pártoknak nem áll érdekében egy újabb kormánybuktatás. A kialakult helyzet kudarc a miniszterelnök számára, még akkor is, ha december 9-én sikerült szűk többséggel elfogadtatnia a parlamenttel a szociális kiadásokról szóló társadalombiztosítási költségvetést. A kormány és a Nemzetgyűlés a jobbközép Köztársaságiak szenátorait tette felelőssé a kudarcért, mondván, hogy nem működtek együtt új bevételi források megtalálásában. A Szocialista Párt elnöke, Olivier Faure azzal vádolta a szenátusi jobboldalt, hogy „az ország blokkolását választja”.

A szenátorok nyíltan azt kérték a miniszterelnöktől, hogy kerülje meg a parlamentet egy kevesebb adót tartalmazó változat keresztülviteléhez. A felsőház költségvetési előterjesztője, a jobbközép Jean-François Husson elítélte, hogy a kormánytól „semmilyen segítséget nem kapott a konszenzus kialakításához”, és úgy vélte, hogy a kormány valójában nem is akart kompromisszumot kötni. Parlamenti források az AFP hírügynökséget arról tájékoztatták: a kormány nem akarta, hogy a vegyes bizottság olyan szöveget fogadjon el, amelyet aztán a plenáris ülés nem szavaz meg.

Az ellenzékből a Zöldek, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták és a Nemzeti Tömörülésnek a Marine Le Pen által vezetett frakciója már korábban bejelentette, hogy nem szavazza meg a tervezetet. Lecornu kisebbségi kormánya némi késéssel nyújtotta be a költségvetési tervezetet az elnöki tábor és a két nagy ellenzéki tömb között a 2024-es előrehozott választások nyomán háromosztatúvá vált Nemzetgyűlésnek, miután a tervezett megszorítások miatt az előző kormány lemondásra kényszerült.

Szeptemberben Francois Bayrou 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó kabinetjét, azt megelőzően, tavaly decemberben pedig Michel Barnier kormányát a képviselők bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja már a GDP 115 százalékát is. A parlament alsóházában 11 frakció működik. Az elnöki párt, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak továbbra is támogatják a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a tavalyi választásokon élen végző, négy pártból álló baloldali szövetség és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál, de a Szocialista Párt engedményekért cserébe kész lett volna igennel szavazni a költségvetési tervezetre.