A Világgazdaság információi szerint már csak az a kérdés: a tiltást az uniós parlament központilag rendeli el, vagy csak javasolja a nemzeti kormányoknak. A döntés nem lenne példa nélküli: hasonló szabályozás már évek óta működik az Egyesült Államokban. Az uniós döntéshozók ebben is szeretnének idomulni a sikeres amerikai mintához, ahol a dohányzás elleni többfrontos küzdelemben 22 százalékra sikerült leszorítani a rendszeresen dohányzók arányát. Európában ez a mérték 33 százalék körüli.

Magyarországon valamivel több, a 8 millió felnőtt lakosból 3 millió az aktív dohányosok száma. Ez csak ötödével kevesebb az egy évtizeddel korábbi csúcsnál, mégis az utóbbi időben számottevően csökkent a dohányzás érzékelhetősége, lényegesen civilizáltabbá váltak dohányzási szokásaink. 1999-ben ugyanis megszületett a nemdohányzók jogairól szóló törvény, amelyik munkahelyeken, vendéglátóhelyeken, és általában a középületekben külön helyiségekbe száműzte a füstölőket. Vagy ahol ez nem megoldható, kötelezte az üzemeltetőket olyan elszívóberendezés felszerelésére, amelyik teljes egészében kiszippantja a füstöt a dohányzók számára elkülönített helyiségrészből. Ennek továbbszigorítását jelentené a legújabb javaslat, amelyik még mindig enyhébb az Egyesült Államok szabályozásánál, ahol a füstmentes munkahely fogalma is elfogadott.

– A jelenlegi magyar szabályozás elégséges, a társadalom még nem érett a további korlátozásra – tiltakozik Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Iparszövetségének elnöke. – Egyelőre csak a vendégek csekély része éli meg szabadságának csorbításaként a jelenlegi elkülönítést, a társadalom elfogadta az egészségesebb szabályozást. A teljes tiltás azonban jóval többeket fordítana az éttermek ellen, rövid távon 30, hosszú távon 8-10 százalékkal visszaesne a forgalom.

– A tiltásnál sokkal nagyobb sikereket érhetünk el megfelelő neveléssel – fejtegeti Szigeti László, az Országos Dohányfüstmentes Egyesület elnöke. – Már az is nagy siker, hogy az éttermek jellemzőn betartják a jelenlegi előírásokat, noha egy elszívó felszerelése 400-500 ezer forintba is belekerülhet. Ez egyébként a füstölők egészségi állapotát is jelentősen javítja, hiszen így ők sem a maguk által kifújt mérgező felhőkben ücsörögnek órákon át.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény kedvező tapasztalatait megerősíti Szabó Enikő, a fővárosi népegészségügyi tisztiszolgálat illetékese is. Elmondása szerint egyre kevesebb éttermet kell megbüntetni az előírások megszegése miatt. Általában ez is a nemtörődöm vendégek miatt történik, a személyzet ugyanis a vendég megtartása érdekében nem mer rászólni a renitens dohányzókra. Ez különösen a kis, egyhelyiséges büfékben fordul elő, ahol nem megoldható a légfüggöny beüzemelése. Ezek a helyiségek eddig kényszerből váltak „kizárólagos nemdohányzóvá”, a technika fejlődése azonban számukra is meghozza a megoldást: már néhány tízezer forintért kaphatók a dohányfüstöt beszívó, asztalra helyezhető kerámiák.

A Dohányfüstmentes Egyesület úgy véli: az 1999-es törvény civilizált viszonyokat teremtett az éttermekben. Ha már tiltásról van szó, inkább az oktatási és egészségügyi intézményekből kellene száműzni a dohányzást. Mindez azonban nem rajtunk múlik. Ha Brüsszel a javaslat központi bevezetése mellett tör lándzsát, mi sem vonhatjuk ki magunkat a teendők alól.

kandor