Míg az Európai Unióban egyre kevésbé népszerű a dohányzás, nálunk az elszívott cigarettamennyiség évek óta változatlan. Hazánkban egyelőre csupán megértőbbek a dohányosok: immár ők is támogatják a füstmentes létesítmények kialakítását. A kormány ennek ellenére nem szigorított a nemdohányzók védelmére szóló törvényen.

A dohányzás okozza a legtöbb halálesetet az Európai Unióban, derül ki az Európai Bizottság felméréséből. Évente félmillióan halnak meg a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek valamelyikében a tagországokban, egész Európában pedig a halálesetek száma meghaladja az egymilliót. Szakértői becslések szerint a rákos megbetegedések negyede, az összes halállal végződő megbetegedés 15 százaléka összefüggésbe hozható a dohányzással. Pedig a dohányzás egyre kevésbé népszerű Európában. Az Európai Bizottság felmérése szerint a 25 tagállamban a lakosság csupán 17 százaléka dohányzik, míg 2002-ben ez az arány meghaladta a 33 százalékot. Jelentősen csökkent a dohányosok száma Hollandiában, Nagy-Britanniában és Dániában, Ausztriában és Görögországban viszont egy százalékkal nőtt a füstölők száma. Németországban már bizonyos karrierszakértők is megpróbálnak lebeszélni a dohányzásról. Úgy vélik, egyértelműen rontja az álláshoz jutás esélyeit, ha a jelölt cigarettázik. Ha pedig a főnök dohányzik, gyenge ember benyomását keltheti. Annyit azért hozzátesznek, nincs félnivalója a tehetséges, szakmailag elismert vezetőnek még akkor sem, ha a dohányosok táborát gyarapítja. Inkább a fiatal, dinamikus, karriervágyó menedzserjelölt imázsához tartozik hozzá a cigarettamentes környezet. A megkérdezett fejvadászok szerint Magyarországon sincs ez másképp, bár sok múlik a munkáltató személyén is. – Inkább hátrány, mint előny – véli egy fejvadász cég képviselője. Elterjedt a nézet, hogy a dohányos kollégák kevesebbet dolgoznak, mert óránként átlagosan tíz percet a dohányzóban töltenek, és ez rontja a munka intenzitását. Az uniós állampolgárok négyötöde támogatja a dohányzási tilalmat az irodában, üzletekben és más, zárt légterű helyiségekben, és a megkérdezettek 61 százaléka kiterjesztené a tilalmat a vendéglátó-ipari létesítményekre is. A dohányzási tilalom támogatottsága azokban az országokban a legmagasabb, ahol már bevezették a tiltó rendelkezéseket. A legutolsó felmérést az Európai Unió a tavalyi év utolsó negyedé-vében végezte az EU 25 tagállamában, valamint a tagjelölt négy országban. Az unióban a legkevesebbet – naponta átlagosan alig több mint 12 szálat – a szlovákok szívnak, a görögök viszont 20 szállal vezetik az uniós listát. A jövőbeli bővítések után azonban ez változhat: Bulgáriában és Törökországban jóval többet és többen dohányoznak, mint a tagállamokban. Magyarországon is tovább nőtt a dohányzás visszaszorításával egyetértők aránya. Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület legfrissebb dohánymonitorjából kiderül, hogy bár a dohányosok aránya az elmúlt két év során nem változott, a dohányzás visszaszorításával egyetértők tábora nálunk is nőtt. A felmérés szerint a magyarok széles köre (nyolcvan százaléka) támogatja a passzív dohányzás visszaszorítását és a füstmentes létesítmények kialakítását. Az iskolákban, óvodákban, egészségügyi intézményekben, közlekedési eszközökön sokan támogatják a dohányzási tilalmat azok közül is, akik egyébként dohányoznak. – Hazánk ugyanakkor négy helyet esett vissza az európai országok dohányzásellenes elkötelezettség-rangsorában – mondta Szilágyi Tibor, az Egészségünkért a XXI. században Alapítvány elnöke. Magyarország jelenleg a 15. helyen áll. Egy európai szakértői csoport először 2004-ben rangsorolta az európai országokat aszerint, hogy vajon mennyire hatékony a dohányzás visszaszorítását célzó politikájuk. Akkor hazánk a vizsgált huszonnyolc ország közül a 11. helyet foglalta el. A szakma és a közvélemény nyomására a magyar kormány a 2005-ös év végén tett ugyan egy erőtlen kísérletet a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítására, a javaslat elfogadását azonban végül az egészségügyi tárca sem támogatta. Közben a British American Tobacco, a világ egyik legnagyobb cigarettagyártója az idei év első negyedévében tizennégy százalékkal növelte nyereségét, és a fokozódó dohányzás elleni küzdelem, valamint a reklámozási tilalom ellenére a legtöbb piacon növekvő forgalmat realizált. A cég üzemi eredménye az előző évhez képest 17 százalékkal, 1,2 milliárd dollárra nőtt. Vagy-is a dohányosok és nemdohányzók mindennapos harcának a hátterében milliárdos profitérdekek állnak… Hernádi Zsuzsa