A Vlagyimir Putyin barátjaként számon tartott volt német politikus egy szerdán ismertetett interjúban elmondta, hogy az orosz elnöknél tett újabb látogatásáról azt a „jó hírt” hozta, hogy „a Kreml tárgyalásos megoldást akar”.

Hirdetés

A háború első szakaszában, márciusban voltak már tárgyalások, például Isztambulban, török közvetítéssel, és a törökök továbbra is nagyon segítőkészek. Ezt mutatja az orosz támadás miatt Ukrajnában rekedt gabona tengeri szállításáról Törökország és az ENSZ részvételével kidolgozott ukrán-orosz megállapodás – mondta Gerhard Schröder a Stern című német hírmagazinban közölt interjúban.

Ezt a megállapodást „talán lassan tűzszünetté lehet fejleszteni” – közölte.

Kiemelte, hogy az orosz kormány részéről „hiba” volt háborút indítani Ukrajna ellen, mert a két ország közötti viszonyban „igazán fontos problémák” tárgyalással is rendezhetők.

Ehhez mindkét félnek engednie kell, és nem szabad eleve „békediktátumnak” minősíteni minden olyan megállapodást, amelyben Ukrajna engedményeket tesz. Így például „abszurd” az az elképzelés, hogy Ukrajna visszaszerzi a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet, amely a tatár kisebbséget leszámítva amúgy is orosz lakosságú terület. Az Moszkva által elutasított ukrán NATO-csatlakozás ügyében is lehetséges a békés megoldás, hiszen maga Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is azt az álláspontot képviseli, hogy vannak alternatívák, köztük az osztrák mintájú fegyveres semlegesség – sorolta Gerhard Schröder.

Arról is szólt, hogy a konfliktus diplomáciai rendezéséhez elengedhetetlen az Egyesült Államok hozzájárulása. Közölte: nem Moszkva, hanem a Siemens német iparvállalat felelős azért, hogy csupán 20 százalékos kihasználtsággal működik az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat-1 vezeték.

Azzal kapcsolatban, hogy a háború kezdete óta a korábbinál is élesebb bírálatok érik az orosz elnökhöz fűződő viszonya miatt, kijelentette, hogy továbbra is kapcsolatban marad Vlagyimir Putyinnal.

Gerhard Schröder a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusaként és kancellárként – a szociáldemokraták és a Zöldek 1998-2005 közötti koalíciójának vezetőjeként – barátkozott össze Vlagyimir Putyinnal. Hivatali idejében egy 2004-es kijelentésével kellett leginkább megdöbbenést, amelyben úgy vélte, hogy az orosz elnök „kifogástalan demokrata”.

Az elveszített 2005-ös szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.

Gerhard Schröder a bírálatok hatására májusban távozott vállalati tisztségeiből. A megtámadott Ukrajna mellett kiálló SPD-től azonban így is igen távolra sodródott. Tagsága megszüntetését csaknem húsz pártszervezet kezdeményezte, az ügyben júliusban indult eljárás.

Korábban írtuk