Giorgia Meloni: az egyetlen megoldás az indulások leállítása és a határvédelem

Giorgia Meloni bejelentette, hogy a következő órákban Erbil városába, majd Bagdadba utazik, ahol az ott állomásozó olasz kontingens katonáival találkozik az ünnepek alkalmából. Az iraki NATO-misszió parancsnokságát májusban Olaszország vette át.

Hozzátette, hogy az új esztendő első hónapjaiban Kijevbe is ellátogat, a pontos időpontot még karácsony előtt egyezteti Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A jobboldali kormány miniszterelnöke munkája első két hónapjáról beszélt a RAI1 közszolgálati televízió Porta a Porta című népszerű politikai-közéleti műsorában.

A Meloni vezette kormány, amelyet az Olasz Testvérek, a Liga, a Hajrá Olaszország és más kisebb erők alkotnak, október 22-én tette le esküjét.

Giorgia Meloni többek között hangoztatta, hogy kormánya az eddigi olasz migrációs politika teljes reformjára készül, és hasonló változtatásra törekszik európai szinten is. A politikus úgy vélte, mindenekelőtt különbséget kell tenni menekültek és gazdasági bevándorlók között.

A jelenlegi migrációs politika „a gyengébbeket bünteti, azokat, akik valóban a háború elől menekülnek, mégsem tudnak jönni, miközben azok érkeznek meg, akik fizetni tudnak az emberkereskedőknek” – jelentette ki.

Meloni úgy vélte, az illegális bevándorlásra az egyetlen megoldás „az indulások leállítása”, és ezzel egy időben az európai határok védelme. Hozzátette, Róma ezt az álláspontot fogja képviselni a migrációról rendezendő következő EU-csúcson. Megjegyezte, Európa mostanáig úgy vette, mintha „hallgatólagos megállapodás” létezne arról, hogy Olaszország az egyetlen kikötési pontnak számít, és egyedül kell kezelnie a migrációs áramlatot. Tévedésnek nevezte a migránsok szétosztását, hangsúlyozva, hogy az csak a menekültekre vonatkozhat, de a „hozzánk érkezők kevesebb mint harminc százaléka bizonyul menekültnek”. Elmondta, hogy az olasz gazdaságnak nyolcvanezer bevándorló munkaerőre van szüksége, de a legálisan belépni szándékozókat kiszorítják az illegálisok.

Ugyanakkor abszurdnak nevezte, hogy Olaszországban bevándorlók dolgoznak például a távközlésben használt optikai kábelek lefektetésében, mivel nincsen elég olasz, aki elfogadná ezt a munkát.

Giorgia Meloni megerősítette, hogy kormánya nem támogatja az Öt Csillag Mozgalom vezette korábbi kormány által 2019-ben bevezetett állampolgári alapjövedelem fenntartását. Első lépésben tizenkettőtől hét hónapra csökkentette a segély juttatási idejét. „Az igazságos állam nem tesz egyenlőségjelet a segítésben azok között, akik képesek dolgozni, és akik valóban támaszra szorulnak” – jelentette ki. Hozzátette, segély fizetése helyett az államnak a képzést kell finanszíroznia.

Ami a gazdasági helyzetet illeti, Meloni olyan eszköznek nevezte Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), amelynek nincs haszna és kijelentette, hogy kormánya soha nem fog azzal élni.

Későinek értékelte az EU lépéseit az energiaválság terén, Meloni úgy vélte, hogy a Róma támogatta ársapka a spekulációval szemben volt szükséges. Kormánya következő öt éve egyik stratégiai célkitűzéseként jelölte meg, hogy Olaszország energetikai hálózati központtá váljon Észak-Afrika és Európa között.

Kijelentette, sokáig az a nézet uralkodott, hogy a globalizáció képviseli minden probléma megoldását, amit „durva ébredés” követett.

Giorgia Meloni azt mondta, azt szeretné, ha öt évre szóló miniszterelnöki munkája végén Olaszország derűlátó lenne, bízna intézményeiben, egészséges büszkeséget érezne.

„Az olaszok nem várnak csodát tőlünk, tudják, hogy nehéz a helyzet, és olyan politikusokat akarnak, akik azt teszik, ami helyes (..) nehéz a munkám, de nem félek, semmi vesztenivalóm nincsen. Attól félek egyedül, hogy csalódást okozok” – jelentette ki.