Giorgia Meloni megkezdte küzdelmét az illegális bevándorlással szemben
A Migrációkutató Intézet szerint a közép-mediterrán útvonalon hét éve nem tapasztalt erősségű migrációs hullám miatt még több eszköz bevetésére lehet szüksége az olasz kormánynak.Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke az elmúlt egy év során megkezdte a migrációval kapcsolatos választási ígéreteinek teljesítését – állapította meg a Magyar Nemzethez eljuttatott elemzésében a Migrációkutató Intézet.
A közép-mediterrán útvonalon hét éve nem tapasztalt erősségű migrációs hullámot jegyeztek fel idén. A Frontex szerint 2023-ban az Európára irányuló migrációs nyomás legnagyobb elszenvedője Olaszország, hiszen az összes Európába irányuló illegális határátkelés fele Olaszországot érintette. Az idei év eleje óta több mint 127 ezren érkeztek az olaszországi partokra. Tavaly ugyanezen időszakban valamivel több, mint 66 ezren.
Georgia Meloni pártja, a kormánykoalíció legnagyobb ereje, az Itália testvérei 2022-es választási programjában azt ígérte, együttműködik az észak-afrikai hatóságokkal az embercsempészet megállítása érdekében. A párt ígértet tett a határvédelem mellett, valamint azt írta, hogy küzdeni fog az illegális bevándorlást támogató NGO-k ellen.
A választási program illegális migrációról szóló fejezetében az is szerepelt, hogy „hotspotokat” hoznának létre Európán kívüli területeken a menedékkérelmek elbírálása és azok méltányos elosztása érdekében.
A Migrációkutató Intézet emlékeztetett: Giorgia Meloni kormánya épphogy megalakult, amikor egy civil mentőhajó kapcsán Olaszország ismét az európai sajtó címoldalaira került.
Az olasz kormány nem engedte, hogy a 230 migránst szállító, norvég felségjelzésű Ocean Viking NGO-hajó olasz partoknál kössön ki, a Földközi-tengerből embereket kimentő segélyhajó így a francia partoknál tette ki a túlélőket, ami diplomáciai feszültségeket okozott Olaszország és Franciaország között.
A Migrációkutató Intézet az NGO-hajókról szóló programponttal kapcsolatban megjegyzi, hogy Meloni kormánya a 2023-as évet a Lamorgese-rendeletet módosításával kezdte. Ez volt az a jogszabály, amely lehetővé tette, hogy a belügyminiszter a közrend és közbiztonság érdekében korlátozza vagy megtiltsa a hajók áthaladását, illetve megállását az olasz felségvizeken.
Az új szabályozás szigorította a három évvel azelőtt született régit, melyeknek világos célja az volt, hogy csökkentse migrációs nyomást. A Migrációkutató Intézet szerint Meloniék ígérete, miszerint fellépnek az NGO-k ellen, teljesítettnek mondható.
Az elemzésben ugyanakkor megjegyzik, hogy az Olaszországba irregulárisan érkezők csupán körülbelül tizede érkezik mentőhajóval. Az elemzésben kitérnek a Meloni-kormány 2023. szeptemberi intézkedésére is, amely értelmében Olaszország megnöveli a hazaküldési tartózkodási központok (CPR – Centri di Permanenza per il Rimpatrio) számát (akik nem nyújtottak be menedékkérelmet vagy kitoloncolásukat jogerősen elrendelték, azokat itt tartják őrizetben).
A Magyar Nemzet emlékeztet, Kaisz Szaíd tunéziai elnök és Ursula von der Leyen júniusban aláírta a stratégiai együttműködésről szóló megállapodást, amely segíti az embercsempészek elleni fellépést.
Az Európai Unió összesen több mint egymilliárd eurót ígért az észak-afrikai országnak, amelyből 105 millió eurót különítettek el az illegális migráció visszaszorítására. Ez a támogatás lehetővé teszi Tunéziának, hogy hatékonyan védelmezze az EU külső határait és kiépítse a szükséges menekültügyi rendszert és pufferzónát.
Az olasz miniszterelnök célja, hogy az egész földközi-tengeri térségre kiterjesszék a Tunéziával kötött szándéknyilatkozatot.
A további részletekről a Magyar Nemzet oldalán olvashatnak.
