Globális gazdasági hidegháború követheti a járványt
A koronavírus-járvány utáni új világrend egy amerikai-kínai gazdasági hidegháborúval és a jegybankok fedezet nélküli pénznyomtatásával köszönhet be – mondta el a demokrata.hu-nak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a vírusjárvány okozta válság megmentette Angela Merkelt, az EU északi és déli tagállamai közötti ellentéteket viszont elmélyítette.
– A koronavírus-járvány után milyen irányban változhatnak a globális politikai és gazdasági játékszabályok, és ez mennyiben érint majd minket, magyarokat?
– Az, hogy globális léptékben milyen irányba fog változni a világ, sok tekintetben a novemberi amerikai elnökválasztás kimenetelétől függ. Ha Donald Trumpot a mostani várakozásoknak megfelelően újraválasztják, akkor a jelenlegi amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus nagy valószínűséggel kereskedelmi háborúvá fajul. Az amerikai elnök már most is kínai vírusról beszél és a kínaiakat teszi felelőssé a koronavírus-járvány globális elterjedéséért. Trump újraválasztása esetén pedig még az eddigieknél is agresszívabb Kína-ellenes fellépésre lehet számítani tőle. Sor kerülhet például a Huawei teljes kizárására a NATO-szövetséges országok 5G-hálózataiból. De általánosságban véve még kizárhatják a kínai cégeket egyes beszállítói és privatizációs lehetőségekből is. Ezzel egy új, gazdasági hidegháború veheti kezdetét, amelyben az egyik oldalon az Egyesült Államok, míg a másik oldalon Kína és Oroszország áll majd.
– A járványügyi korlátozó intézkedések fokozatos feloldása után az Európai Unió gazdasági és pénzügyi rendszerében változásokra kell felkészülnünk, vagy minden visszatér majd a koronavírus megjelenése előtti időszakban megszokottakhoz?
– A korlátozások feloldásával nem a járvány előtti rendszer fog visszaállni, hanem egy teljesen új világgazdaságra fogunk ébredni. Teljesen új struktúrák lesznek. Még nem tudjuk, hogy a járvány miatt várható pénzügyi és gazdasági válság milyen súlyos lesz. Az viszont már látszik, hogy most sokkal több ember veszíti el a munkáját, mint a 2008-2009-es válság idején. Az európai államok mostanra sokkal nagyobb adósságokba verték magukat, mint eddig bármikor. Emiatt pedig megváltozik a jegybankok működése. A jegybankok eddig függetlenek voltak a nemzeti kormányoktól, ahogy az uniós központi bank is az Európai Bizottságtól. Mostantól viszont ezeknek a jegybankoknak a tevékenysége is a fiskális politikának a részévé válik. Az, hogy a fiskális politika részévé válik a monetáris politika, az azzal a következménnyel járhat, hogy a nemzeti bankok minden eddigi gátlásukat elveszítik, ami miatt megkérdőjeleződhet a pénz értéke. A jegybankok egyre több fedezet nélküli pénzt nyomtatnak, aminek előbb vagy utóbb, de mindenképpen inflációgerjesztő hatása lesz.
– A vírusjárvány okozta válsághelyzetre való tekintettel számíthatnak-e pénzügyi mentőcsomagra az EU-tól a súlyosan eladósodott déli uniós tagállamok? Mennyire robbanásveszélyes az olasz, spanyol és francia gazdasági válsághelyzet?
– A monetáris politikában a pénz értékállóságának a megőrzése már nem élvezi az eddigi prioritást a most kezdődő, új időszakban. Ennek megfelelően az Európai Központi Bank is a válságkezelés kormányzati eszköze lesz. Az EU déli tagállamai, az adósságban úszó olaszok, spanyolok és franciák a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetet most ürügyként akarják felhasználni ara, hogy a több évtized alatt felhalmozott óriási mértékű eladósodottságukat áthárítsák az EU közösségére. Amikor az eladósodott déli államok az euróövezeten belüli koronakötvények kibocsátását kérik, akkor azzal gyakorlatilag az északi országok költségén szeretnék a görögök sorsát elkerülve megőrizni a jelenlegi magas életszínvonalukat. Az északi államok nem támogatják ezt a kérést. De a koronakötvények kibocsátását más is nehezíti. Például az, hogy a kibocsátáshoz be kellene fejezni az euró körüli hiányosságokat. Az euró jelenleg egy félkész, mondhatni, hibás termék. Nincs mögötte egységes betétbiztosítás. Illetve főként a csődeljárások és a felszámolási eljárások vonatkozásában pedig nincsen mögötte egységes jogrendszer. Az Európai Bizottság ebben a helyzetben pedig láthatóan előre akar menekülni, és ezért már egy olyan 1500 milliárd eurós közös uniós kötvény kibocsátásáról beszél, ami nemcsak az eurózóna, de az unió összes tagállamát érintené. Egy ilyen kötvénykibocsátásnak azonban lehetnek nagyon súlyos, adósrabszolgasághoz vezető káros következményei is. Ha ugyanis ezt a kötvényt az unió bocsátja ki, akkor azzal megteremtődik a lehetőség arra, hogy a kötvény visszafizetésére az EU közvetlen adókat vessen ki, például az üzemanyagokra vagy a banki tranzakciókra. Jelenleg az EU csak egy szimbolikus jelentőségű gazdaságmentő csomagról egyezett meg, mivel nincs megállapodás az északi és déli államok között a járvány okozta válsághelyzetet enyhítő komolyabb európai uniós pénzügyi támogatásokról. A déli uniós tagállamoknak égetően szükségük lenne pénzügyi mentőövre, mert ha nem kapnak valahonnan most friss pénzt, akkor könnyen a megszorításokat elszenvedő görögök sorsára juthatnak. Macron elnök nemrég utalt is erre, amikor azt közölte, hogy ha nem kapnak a déliek pénzt, akkor Olaszországban Salvini, Franciaországban pedig Marine Le Pen kerülhet kormányra, ami ezeknek az országoknak az euróövezetből való kilépéséhez vezethet.
– Mi az oka annak, hogy a balliberális európai uniós politikusok és brüsszeli bürokraták számára még a koronavírus-járvány idején is az olyan, Magyarországgal szembeni politikai támadások indítása a legfontosabb, amelyek a migránsok jogait meg uniós alapelveket kérnek számon?
– A járvány ellenére Brüsszel továbbra is kitart a migráció támogatása mellett, mert matematikai alapon szükségesnek tartott lakosságpótlásként tekint a tömeges bevándorlásra. Németország most évi 50 ezer migráns befogadását tervezi. A bevándorlás elősegítése érdekében Brüsszel hamarosan várhatóan egy olyan újabb megállapodást köt Törökországgal, amely majd repülőgépekkel szállítja a migránsokat az unióba a török területekről. A globalista balliberális erők a járványhelyzetben sem tettek le az Európai Egyesült Államok létrehozásának a céljáról. A legfrissebb, Magyarország elleni támadások is alapvetően erről szólnak. Ugyanakkor annyi változás megfigyelhető, hogy mivel eredménytelen lett a hetes cikkely szerinti fellépés, ezért most Brüsszel áthangolja a magyarokkal szembeni eszközrendszerét. A bizottság egy olyan, az európai értékeket ellenőrző monitoring rendszert akar működtetni, amely évente ellenőrizné az összes uniós tagállamot. Ezzel a brüsszeli bürokraták teljesen homályos fogalmakra hivatkozva folyamatosan nyomás alatt tarthatnák az uniós tagállamokat.
– A koronavírus közel két hónapra megbénította az EU működését. Ez milyen hatással van az olyan fontos és függőben levő uniós ügyekre, mint a Brexit-tárgyalások lezárása és az unió következő hétéves költségvetésének az elfogadása?
– Boris Johnson van annyira határozott politikus, hogy lezárja majd decemberig a Brexit-tárgyalást. Szinte biztos, hogy lesz megállapodás az észak-írországi kérdésben. A vámok ügyében pedig a svájci és a norvég példák alapján szintén lesz megállapodás. Az EU következő hétéves pénzügyi időszakának a költségvetése pedig alapvetően attól függ, hogy a vírusjárvány okozta válsághelyzet enyhítésére milyen pénzügyi csomagokról dönt az EU, valamint az euróövezet déli és északi tagállamai. Az előzetes hírek szerint nem valószínű az 1500 milliárd eurós újjáépítési kötvénykibocsátásból tervezett pénzügyi csomag elfogadása, és csak 1,1–1,4 százalékos arányú lesz az EU költségvetése. Összességében olyan uniós költségvetésre lehet számítani, ami nem fog tetszeni a bajban levő déli tagállamoknak.
– Az Európai Unió motorjának számító Németország politikai és gazdasági élete hogyan jön ki a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetből?
– Németországban politikai vita van a jobboldali pártokon belül, a pártelnök- és kancelláraspiránsok között arról, hogy milyen ütemezéssel és hogyan oldja fel a német állam a korlátozó intézkedéseket. Németországban az látható, hogy Angela Merkel a korábbi tétovázás után most magához ragadta a kezdeményezést. A kancellár asszony házi karanténba vonulása után az egekbe szökött a népszerűsége. A német médiában és közéletben látványosan zajlik Merkel politikai rehabilitálása, arra hivatkozva, hogy ő most ismét bebizonyította, mennyire kiváló válságmenedzser. Hiszen ahogy az euróválságot is megoldotta, úgy most a járványveszélyt is képes jól kezelni. Ebben a helyzetben a kancellárjelöltek közül a korábban jól szereplő Jens Spahn most Merkel visszatértével azonnal háttérbe szorult. A járványhelyzet miatt a CDU rendkívüli tisztújítását áprilisról decemberre halasztották. A tisztújításon így várhatóan majd az a jelölt számíthat győzelemre, aki jól teljesít a jelenlegi posztján a járványhelyzet kezelésében és a korlátozásokból való kivezető stratégiában egyaránt.
