„Globális katonai konfliktus küszöbén áll a világ”

Az államok szuverenitásának tiszteletben tartására és az egyoldalú megoldások vészes elterjedésére figyelmeztettek a parlamentarizmus erősítését célzó moszkvai konferencián.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Moszkva a ránehezedő nemzetközi nyomás közepette nagyszabású parlamenti fórummal demonstrálta a napokban, hogy Oroszországot nem lehet elszigetelni. Mexikótól Dél-Afrikán, Ecuadoron és Ghánán át Örményországig húsz ország törvényhozásának elnöke fogadta el a duma elnökének meghívását. Régiónkból a szlovák és szerb parlament első embere volt jelen. A tanácskozáson közel száz ország parlamenti képviselői vettek részt, akikhez a világ 125 országából mintegy 400 szakértő, politikai elemző és újságíró csatlakozott. Vlagyimir Zsirinovszkijtól Irina Jarovaján át Vjacseszlav Vologyinig megjelentek a konferencián a duma legismertebb képviselői is. Feltűnő volt, hogy a magyar országgyűlést a szoros magyar–orosz kapcsolatok ellenére a jelenlegi parlament egyetlen tagja sem képviselte.

Az elmúlt negyed században látványosan gyakorivá vált a világban az erő alkalmazása. A XX. század két nagy világégése következtében a háborúkkal szemben kialakult immunitás, visszatartó erő meggyengült, miközben a világ a terrorizmustól a kábítószer-kereskedelmen és az illegális migráción át az információs robbanásig új kihívásokkal szembesült, ami adekvát válaszokat követel. Erre a fórumhoz intézett üzenetében Vlagyimir Putyin orosz államfő figyelmeztetett. 

A duma elnöke, Vjacseszlav Vologyin arról beszélt, hogy a parlamentek szerepét felértékeli a világban megnövekedett feszültség és a nemzetközi jog állandóvá vált megsértése. Kiemelte a stabilitás megerősítésének fontosságát, amelyhez nem az egyoldalú szankciókon, hanem vélemények ütköztetésén, a párbeszéden át vezet az út. 

Aláhúzva az egyeztetés, egymás megértésének és a bizalom erősítésének a fontosságát, ezt a gondolatot hangsúlyozta a fórumhoz írt üzenetében Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is.

A felszólalások vissza-visszatérő eleme volt a szankciók értelmetlensége, a nemzetközi jog és az államok szuverenitásának a tiszteletben tartása, a nemzeti és a globális szempontok összehangolásának fontossága. Ezt hangsúlyozta a duma képviselője, Irina Jarovaja is, kiemelve, hogy a biztonság alapja a szuverenitás, amelyet az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok folyamatosan megsértett. Mint a képviselő fogalmazott, a demokráciát a nép teremti meg, nem pedig a bombák. Jarovaja másokkal egyetemben felhívta a figyelmet arra is, hogy a szuverenitást manapság erősen fenyegeti a dezinformáció. 

„A fő gond a világban a kettős mérce, az igazság hiánya, az álhírek elterjedése, hiszen a szuverenitást ennek leple alatt támadják” – fejtette ki. Az orosz álláspontot képviselve rámutatott arra is, hogy az Egyesült Államok ráerőszakolta Európára az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat. 

Ehhez a gondolathoz csatlakozott a szlovák parlament elnöke is, aki kiemelte, hogy erős Oroszország nélkül elképzelhetetlen a globális biztonság.

A felszólalók elemezték a világ előtt álló új kihívásokat is, megállapítva, hogy egymásra rakódó problémák sora fenyegeti a biztonságot. Elhangzott olyan vélemény is, miszerint a világ globális katonai konfliktus küszöbén áll. 

Szergej Kiszljak volt washingtoni orosz nagykövet az egypólusú berendezkedés végéről, a világgazdaság súlypontjának Ázsia felé tolódásáról beszélt, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a Moszkva és a Nyugat közötti választóvonal vészesen közelít az orosz határokhoz. A Primakov Intézet vezetője ugyanakkor Peking fegyverkezésének felgyorsulására hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy a kínai katonai költségvetés három-négyszerese az orosznak. 

Az elemzők a veszélyek között emlegették a populizmus erősödését, az információs zűrzavart, az úgynevezett „megafon-diplomácia” mindennapossá válását és az egyoldalú megoldások állandósult gyakorlatát.