Görögország: George Soros trójai falova Európa ellen
Az egykor baloldali Ciprasz igazi globalista bábbá változott és azt tette, amit Soros akart. Lovas István sajtószemléje.
A minőségi konzervatív amerikai havilap portálján ma nem kevesebb, mint 14 nyomtatott oldal terjedelemben mutatja be George Soros rendkívül kiterjedt tevékenységének eddig homályban maradt egyik, kulcsfontosságú területét ezzel a címmel: „Görögország: George Soros trójai falova Európa ellen”. Soros görögországi tevékenységét így foglalja össze: provokálj, vedd át a hatalmat, döntsd romba a stabilitást és vond be az amerikai kormányt. A cikk bemutatja, miként használta fel Soros Görögországot saját, profitszerzési és ideológiai céljaira, hogy Törökországból Görögországon át Németországot és Európát árassza el migránsokkal.
A cikk azzal a „felháborító” felütéssel kezdődik, hogy egy pillantást vet arra, hány esetben bizonyult Soros jóslata totálisan rossznak.
Tavaly kijelentette, hogy az EU „az összeomlás szélén van”. 2016 végén azt mondta, a demokrácia válságban van. Idén Davosban azt jósolta, hogy Trump hivatalba lépése rossz hír lesz a tőzsdepiacoknak. Ismét tévedett és az ellenkezője következett be.
Görögországot illetően Soros rutinszerűen jósolt katasztrófát a pénzügyi válság első éveiben. 2011-ben Bécsben kijelentette: „gazdasági összeomlás szélén állunk, amely kezdődhet Görögországban” és ennek következtében „az euróövezet összeomlása valószínűleg elkerülhetetlen. Erre jegyezte meg egy görög pénzügyi szakértő: e forgatókönyv bekövetkezte eredményeként Soros elképesztően nagy profitot zsebelt volna be.
De Soros valami egészen másfajta zűrzavarnak látta meg a lehetőségét Görögországban, ami jobban izgatta, mint személyes vagyonának újabb gyarapítása: mégpedig a határok felrobbantása.
2012-ben Soros elkezdett a görög migrációra összpontosítani, és azt válságnak nevezte még azelőtt, hogy azzá alakult, és megágyazott ezzel egy olyan kataklizmának, amely három évvel később elárasztotta a kontinenst. A gazdasági migránsok és a hazájukból kibombázott emberek – legtöbbjük szíriai, akik évek vagy hónapok óta Szíriában éltek – megindultak Törökországból Németország felé, mert Törökországban nem engedték őket dolgozni. Ez volt az a helyzet, amire Soros és civil szervezeteiből álló aktivista csapatai lecsaptak.
Soros megcélzott egy pontot, ezek a Törökország és Görögország közötti mozgást gátló akadályok voltak; megbénította az ezzel foglalkozó meglévő intézmények mozgásterét, és mobilizálta az új politikai pártot, a Szirízát, hogy segítsen ügyrendje megvalósításában.
Amit Görögországban csinált, annak geopolitikai kihatásai voltak.
Soros mindig is gyűlölte Németországot. 2010-ben kijelentette, hogy „Németország veszélyezteti az Európai Uniót”, és ragaszkodott ahhoz, hogy Görögországban húzzák meg a nadrágszíjat, csökkentsék a költségvetési kiadásokat, emeljenek adókat, cserében azért, hogy az Európai Uniótól pénzügyi segélyt kapjanak.
Soros Görögországot áldozatnak állította be, a világért sem okolva az ország saját politikáját vagy gazdaságpolitikáját, illetve a Görögországot 1981 óta uraló szocialista pártot.
Aminek oka van. Soros igen jó viszonyt ápolt a Papandreu klánnal. Amikor 1999 és 2004 között George Papandreu külügyminiszter volt, segítette Sorost és nagyobb célkitűzéseit. Például amikor Görögország 2003-ban az EU soros elnökségét töltötte be hat hónapon át, Papandreu segítette a Balkán integrációját az EU-ba, aminek Soros Nyílt Társadalom Alapítványai is kimondottan örültek.
Soros egyik emberét, Alex Rondót tette Papandreu mellé utóbbi külügyminisztersége idején. Rondo gondoskodott arról, hogy az athéni kormány 251 százalékkal növelje a görögországi civil szervezetek pénzügyi támogatását, ennek ügyében később vizsgálat folyt.
2011-re Papandreut kikényszerítették a hatalomból. Egy átmeneti kormányt ültettek a helyébe, amely takarékossági intézkedéseket vezetett be. Soros szerint minden Németország hibája volt, és ekkora már új fegyvere volt a régi Európa ellen: a nemzeteken átmenő, azaz transznacionális migráció. Amit fegyverként használt.
A görög migránsok segítését az „európai szolidaritásnak” állította be, mint írta a Guardianben 2012 októberében megjelent cikkében. Bejelentette azt, hogy Görögországban „szolidaritási házakat” hoz létre annak a mintájára, mint amilyeneket Raoul Wallenberg Magyarországon alapított „védett házakként” a zsidóknak. 2013-ban létrehozta a Szolidaritás Most nevű programját, amelynek keretében fedelet nyújtott a migránsoknak és más segítséget adott nekik.
A cikk ezután ismerteti, kik voltak ebben Soros segítségére Görögországban. És azt, hogy miként alkalmazta ott az amerikai Saul Alinksy 1971-ben megjelent, hírhedt „Szabályok radikálisoknak” című kötetének receptjeit.
E könyvet egyébként Macedóniában az amerikai kormány USAID szervezete adta ki, azaz közpénzen! Görögországban a Nyílt Társadalom Alapítványát régi szövetségese, az Amnesty International segítette.
A cikk ezután rátér arra, hogy miként kezdett Soros barátkozni Alexisz Ciprasszal, a Sziríza vezetőjével. 2013 februárjában Soros fizette Ciprasz útját Amerikába, ahol több minisztérium és agytröszt képviselőjével találkozott. Ciprasz visszatérte után két évvel nagy győzelmet aratott pártja élén. A migránstáborokat fogadóközpontokká alakította, ahonnan a migránsokat továbbküldte Németországba. Azaz együttműködött Sorossal, hogy a migrációt fegyverként használja Németország ellen.
Az egykor baloldali Ciprasz igazi globalista bábbá változott és azt tette, amit Soros akart. Pénzügyi téren is. Hazája érdekei ellen.
Lovas István
