Gál Kinga az Európai Parlament 2009-es évi alapjogi jelentésének kapcsán rendezett meghallgatáson hangsúlyozta, hogy az alapvető jogok védelme új lendületet kapott a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével. Ennek az új dinamikának az Alapvető Jogok Kartájának alkalmazásán túl része az EU Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való csatlakozási folyamata is. Gál Kinga ígéretet tett, hogy készülő jelentésében – az eddigi évek gyakorlatával ellentétben, illetve a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése utáni eseményeket tükrözve – elsősorban arra fog koncentrálni, hogyan tehetjük valóban használhatóvá, működőképessé és hatékonnyá az Unió alapjogok védelmével foglalkozó mechanizmusait, intézményeit. Az Alapjogi Ügynökség szerepével kapcsolatban a politikus kiemelte: a jövőben szükség lehet az ügynökség mandátumának felülvizsgálatára is, hogy az intézmény válaszolni tudjon a már jogi erővel bíró Karta eredményeképpen felbukkanó új kihívásokra.

A meghallgatáson felszólaló alapjogokért felelős uniós biztos, Viviane Reding hangsúlyozta, hogy a Karta rendelkezéseinek gyakorlatba ültetése a Bizottság, a Tanács és a Parlament, illetve a tagállamok közös felelőssége. A biztos továbbá kiemelte, hogy a jövőben elfogadása előtt minden egyes közösségi jogszabályt megvizsgálnak majd a Kartának való megfelelés szempontjából is. A kérdésekre adott válaszában Reding azon korábban tett nyilatkozatát is megerősítette, hogy amennyiben egy tagállam vagy intézmény megsérti a Kartában foglaltakat az uniós joganyag átültetése során, akkor az ún. „zéró tolerancia” elvét alkalmazza majd, tehát eljárás indul a szabálysértő ellen.

A meghallgatáson a Karta kapcsán kiemelt figyelmet kapott a kisebbségek védelmének kérdése is az anyanyelvhasználat és a diszkrimináció összefüggésében. Viviane Reding alapjogi biztos erre vonatkozóan ígéretet tett, hogy, korábbi vállalásával összhangban e kérdések kiemelt figyelmet kapnak a Bizottság jövőbeni munkájában.