Gyalázkodni mostantól tilos
Március 22-én hajnalban országos razziát tartott a rendőrség Németországban. A 13 szövetségi tartományra kiterjedő akció azokra a közösségi médiában kommentelőkre irányult, akik a tavaly szeptemberi Bundestag-választások során bejegyzéseikkel megsértettek, megrágalmaztak, illetve megfenyegettek különböző pártokhoz tartozó, elsősorban női politikusokat. Mi történt, és miért éppen most?
A több mint száz gyanúsítottnál hajnalban jelentek meg az egyenruhások. Házkutatást tartottak, adathordozókat foglaltak le, a feltételezett elkövetőket előállították, közölte a német szövetségi rendőrség szóvivője. A nyomozók több mint 600 bejegyzést elemeznek, vizsgálják a büntetendő tartalmakat.
– A razzia megmutatta, mekkora mértékű az a gyűlölet, amely hivatali vezetők, illetve politikusok ellen irányul – kommentálta az akciót a hesseni főügyész, Torsten Kunze. Úgy véli, meg kell akadályozni, hogy az ilyen bűncselekmények a demokráciát veszélyeztessék, ezért következetesen fel kell lépni ellenük a tartományi ügyészségekkel együttműködve. A gyűlöletbeszéd sértettjeinek több mint kétharmada női politikus – közölték a hatóságok.
Holger Münch, a Német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) elnöke is megszólalt az ügyben.
– A véleménynyilvánítás szabadságának is vannak határai, ha rágalmazás, fenyegetés, sértegetés áll a háttérben. Aki gyűlöletbeszédet posztol, azzal kell, hogy számoljon, hogy végül a rendőrség áll az ajtaja előtt – szögezte le.
A razzia jogi alapját az a tavaly tavasszal elfogadott és az idén februárban módosított jogszabály teremtette meg, amely szerint akár három év szabadságvesztésre is ítélhető az a személy, aki másokat sérteget, rágalmaz vagy megfenyeget a közösségi médiában. A jogszabály alól – az eddigi joggyakorlattól eltérően – nem képeznek kivételt a közszereplők, a politikusok sem. Az idén februártól hatályos új intézkedés szerint a közösségi média üzemeltetőjének már nemcsak törölnie kell az ilyen tartalmakat, hanem az eseteket jelentenie is kell a szövetségi bűnügyi hivatalnak, „amely gyorsan és következetesen elrendeli a nyomozást” – olvasható Christine Lambrecht német igazságügyi miniszter (SPD) erről szóló hivatalos közleményében.
A törvénycsomag előzménye, hogy a zöldpárti Bundestag-képviselő, Renate Künast még 2019-ben feljelentést tett az ellene a Facebookon terjedő sértő posztok miatt. A képviselőnőt nagyon bántotta, hogy a kommentelők a Facebookon „lompos ribancnak, szarcsimbóknak, koszfészeknek, a pedofilok kurvájának, illetve slamposnak és gyengeelméjűnek” nevezték. Elégtételt akart, de sokáig nem járt sikerrel.
„Egy politikusnak a magánembernél többet kell elviselnie” – így ítéltek a berlini bírák. Miután a bíróság másodfokon sem adott helyt a keresetének, Künast a karlsruhei alkotmánybírósághoz fordult. A taláros testület viszont már úgy látta, hogy ezek a sértések nem férnek bele a véleménynyilvánítás szabadságába. A butenunbinnen.de oldalára feltöltött videó szerint több politikus is üdvözölte a taláros testület ítéletét. A videóban megszólalt Wiebke Winter (CDU), Alexandra Werwath (Zöldek) és Antje Grotheer (SPD), idézve azokat a sértéseket és fenyegetéseket, amelyeket a közösségi médiában kaptak: „Ha az anyád lennék, elhajtottalak volna, húsz évvel a szülés után is.” „Mit keres egy ilyen kövér dongó a politikában? De a Zöldek szeretik a gátlástalan, kövér nőket.” „Asszonyom, tud főzni? Mert akkor inkább főzzön ahelyett, hogy beleártaná magát a politikába!”
Az alkotmánybírósági ítélet és a politikusok panaszai nyomán tavaly áprilisban alkották meg gyűlöletbeszédről szóló törvénycsomagot, amelynek értelmében a gyűlöletbeszéd akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mivel a kommentelők általában fantázianevet használnak, ahhoz, hogy kiderüljön, ki volt a szerző, kötelezni kellett a közösségi médiumok üzemeltetőit a felhasználók adatainak kiadására, illetve az esetek jelentésére, hogy a BKA megindíthassa a nyomozást. Erre idén februárban került sor.
„Mostantól egy új eszköz is rendelkezésre áll. Februártól a közösségimédia-szolgáltatók már nemcsak törölni kötelesek a gyilkossági és megerőszakolásra vonatkozó fenyegetéseket, továbbá a súlyos gyűlöletbeszédet, hanem jelenteniük is kell őket a szövetségi bűnügyi hivatalnak. Ez gyors és következetes nyomozáshoz vezet, még mielőtt a fenyegetéseiket tettekre váltanák” – olvasható Christine Lambrecht igazságügyi miniszter közleményében.
Nem sokkal később, március 22-én sor került az első országos razziára is. Az időzítés kitűnő: a rendőrségi akció ugyanis valami megmagyarázhatatlan véletlen folytán épp a március 27-ére kiírt Saar-vidéki tartományi választás hajrájára esett. Ez az első tartományi választás a tavaly szeptemberi Bundestag-választás óta, amikor Németországnak baloldali-liberális kormánya lett. Ahogy a szövetségi bűnügyi hivatal elnöke ígérte, ott állt a rendőrség több mint száz ajtó előtt.
