Gyilkos modell Magyarországnak

Távozik Andrzej Duda eddigi lengyel államfő, aki második ciklusát zárja május 18-án. Duda a Kaczyński-párt, vagyis a nemzeti-konzervatív PiS (Jog és Igazságosság) időszakában lett köztársasági elnök, egyébként pedig frissen közzétett nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki a közelgő választás tisztasága és jogszerűsége miatt. Azokra az egyfelől antidemokratikus, másfelől pedig törvénysértő lépésekre hívja fel a figyelmet, amelyeket a 2023 óta regnáló liberális Tusk-kormány tesz. Egymást érik a demokratikus működést sértő ügyek, a parlamenti döntést kívánó, de csak egy tollvonással meghozott intézkedések. Duda Rafał Trzaskowskit, a kormányzó KO (Polgári Koalíció) államfőjelöltjét, Varsó főpolgármesterét egyrészt hazai üzletemberek, főleg ingatlanfejlesztők, másrészt német alapítványok és Soros György jelöltjének tartja. Csak emlékeztetőül: Trzaskowski főpolgármester tiltotta be a kereszt kifüggesztését hivatalos helyeken egy hagyományosan vallásos országban.

Trzaskowski párton belüli vetélytársa a védelmi miniszter, Radosław Sikorski volt, aki mint afféle politikai ketrecharcost ajánlotta magát köztársasági elnöknek, szerinte a súlyos idők most ilyen karaktert követelnek, de a párton belüli szavazás a kellemesen lazának tartott Trzaskowski nagyarányú győzelmét hozta.

Egy bajnok Krakkóból

Összesen tizenhárom jelölt indul a május 18-i elnökválasztáson, ebből a mezőnyből azonban csak három politikusra figyel a közvélemény, és közülük is csak kettőt tart igazán esélyesnek. Egyrészt Rafał Trzaskowskit, aki már a korábbi elnökválasztáson is jól szerepelt, még ha nem is tudta legyőzni Andrzej Dudát, másrészt pedig a PiS jelöltjét, Karol Nawrockit. Utóbbi nem tagja a Kaczyński-pártnak, ő az IPN-t (Lengyel Emlékezet Intézete) vezeti, személyét a krakkói egyetem nemzeti érzelmű professzorai ajánlották a PiS figyelmébe. Nawrocki nemrég Donald Trumpnál járt Amerikában. Trump a lengyel belpolitikai viszonyok felől érdeklődött, különös figyelmet szentelve a koncepciós pereknek, közülük is főként annak, amelyben a Tusk-kormány meg akarja vonni az állami támogatást a PiS-től. „Győzni fogsz!” – ezzel a rövid, de biztató útravalóval búcsúzott az amerikai elnök vendégétől.

A lengyel jobboldalon is vannak, akik csodálkoztak a PiS jelöltválasztásán. A legtöbben a népszerű, de most az uniós politikában szerepet vállaló egykori miniszterelnököt, Mateusz Morawieckit indították volna. Hiszen ő ismert és kipróbált politikus, szemben Nawrockival, aki nem sok politikai tapasztalatot szerezhetett eddig. Igaz, kellően harcedzett, már ha azt vesszük, hogy huszonegy éves korában lengyel ifjúsági ökölvívóbajnok volt a 91 kilósok kategóriájában.

A harmadik jelentősebb jelölt a harmincnyolc éves Sławomir Mentzen, a Konfederacja (Konföderáció) politikusa. Mindenben a jelenlegi kánonnal ellentétes álláspontra helyezkedik: enyhítene az Oroszország elleni szankciókon, törvényben tiltaná az ukrajnai katonai szerepvállalást, sőt kiléptetné az országot az EU-ból, amivel a jelöltek népszerűségi listáján bőven megelőzi Szymon Hołowniát, a szejm, vagyis a parlament elnökét, aki egyébként a kormánykoalícióban helyet foglaló zöldpárt, a Polska 2050 (Lengyelország 2050) színeiben áll rajthoz. Ami mond, az nem képes megzavarni a köznyugalmat…

Ég az uniós zászló

Zajlik a kampány, mocskosan és agresszívan, ahogy újabban Lengyelországban szokott. Egyszerűsítsük le a képletet: Trzaskowski Brüsszel és az onnan erőltetett új ideológiai áramlatok képviselőjeként lép a ringbe, Nawrocki viszont – ahogy ezt Jarosław Kaczyński is többször megerősítette – a lengyel szuverenitás megteremtéséért, illetve megerősítéséért szállna síkra. A balliberális oldal ezzel szemben szélsőjobboldali politikusnak nevezi, aki bűnözői csoportokkal tart kapcsolatot. Ez naponta jelenik meg a lengyel médiában, amely egyébként szívesen gúnyolódik Nawrocki elő-előforduló, kezdőkre jellemző esetlenségein.

Trzaskowski úgy is, mint az uniós stréber, Donald Tusk pártfogoltja, igyekezne kiteljesíteni a miniszterelnök egyes számú programját, azaz a PiS eltüntetését a térképről.

Drog vagy ital hatása? Ki tudja, minősítik a lengyel közéletet jól ismerő szakemberek, ami Trzaskowski körül időről időre kialakul. Az egyik héten azt mondja, ellenzi Ukrajna uniós felvételét, a másik héten támogatja. Eltávolíttatta a kereszteket a hivatalokból, de most a vallásos nevelés fontosságára hívja fel a figyelmet… Okos és intelligens, ezt elismerik ellenfelei, öt nyelvet beszél, ahogy egy multikulti főpaphoz illik, de nem szívesen megy emberek közé. Ha államfő lesz, nem bírja majd a nyomást, ezt saját pártján belül is hallani lehet. Külön probléma számára, hogy Donald Tusk 2023-as választási ígéreteiből csak kevés tétel valósult meg. Ilyen be nem váltott ígéret például az egészségügy reformja vagy az addig visszatartott uniós kifizetések teljes körű megszerzése. Az utóbbi szándékosan ködbe burkolt kérdés a lengyel kormányzati politikában. Jobboldali elemzők szerint e pénz nagy részére hiába vár Lengyelország, azt már Brüsszel odaadta Ukrajnának. Mindennek hatása lehet az elnökválasztásra, még akkor is, ha egyébként változó mértékben, de mindig Trzaskowski némi előnyével közeledik a két jelölt a május 18-i megméretés felé. A Politico szerint a liberális főpolgármester népszerűsége ma 32 százalékon áll, úgy fest tehát, hogy szükség lesz a második fordulóra június 1-én. Egyébként oroszellenességben, háborús készülődésben és a migránskvóta elutasításában egyetértenek a két jelölt mögött álló pártok. Másban nem. Ma ez a lengyel nemzeti minimum.

Sławomir Mentzen távolabbról követi a két favoritot. Azt mondja, hogy a háborúpárti politikusok – ez a lengyel elit többsége – küldjék ki saját gyerekeiket a frontra. Ma a korábbi 69-cel ellentétben nagyjából 30 százalékon áll a társadalomnak az a része, amely helyeselné Lengyelország konkrét katonai részvételét az orosz–ukrán konfliktusban. Mentzen mindezzel együtt a kötelező katonai kiképzés mellett érvel, külön zsoldot, illetve fizetést is adna a behívott férfiaknak. Pártja tipikusan euroszkeptikus politikai formáció, egyik EP-képviselője, Grzegorz Braun például a minap látványosan beletörölte a cipőjét az EU csillagos zászlajába, majd azt el is égette. Ukrajna uniós belépését pedig a lengyel gazdatársadalom halálos ítéletének tekinti.

Csak egy tollvonás

A május 18-i választás meghatározza Lengyelország sorsát. Ha a kormánykoalíció, pontosabban a KO jelöltje, azaz Rafał Trzaskowski győz, igencsak meglódulhat a liberális, uniópárti gőzhenger. Lengyelországban ugyanis jóval kiterjedtebb az elnök hatásköre, mint nálunk. Az eddigi államfő, Andrzej Duda többször dobott vissza törvényt a parlamentnek úgymond újragondolásra. Az átdolgozott, kiigazított változatot pedig csak akkor írja alá az államfő, ha a parlament 60 százalékos többséggel megszavazza. Csakhogy messze nincs ekkora fölénye Donald Tusk koalíciójának. Ettől persze nem esett kétségbe a balliberális kabinet, számos intézkedését a törvényalkotás alkotmányos útja helyett az egyszerű, rendeleti kormányzás síkjára terelte. Hogy mit mond erről az alkotmánybíróság, Tuskékat nem érdekli, egyszerűen átnéznek a testület feje fölött. Mindebből látni, hogy ha a liberális Rafał Trzaskowski lesz az államfő, akkor a legszélsőségesebb törvények is hatályba léphetnek. Akár egy konzervatív pártok, nemzeti médiumok betiltásáról szóló jogszabály is. Jól jelzi a lehetséges jövőt, hogy a lengyel hatóságok nemrég több olyan hatvan év fölötti internetes kommentelőt is letartóztattak a hajnali órákban, akik kritizálták a Tusk-kabinetet.

A varsói kormány működését kimondva, kimondatlanul is modellként ajánlja Brüsszel a magyarországi ellenzéknek. Amely már jelezte is, hogy ha győz jövőre, egyik első lépése lesz Sulyok Tamás államfő erőszakos leváltása. Valamint az amúgy is sérült visegrádi kötelékek szétvágása, a V4 szellemének helyettesítése Brüsszel központosító törekvéseivel.