Gyorsított eljárás, lassan kibontakozó szándékok
A béke nevében hirdetett gyorsított csatlakozás valójában mélyebb törésvonalakat fedhet el. Ukrajna felvétele nemcsak gazdasági vagy katonai kérdés – hanem az EU belső irányváltásának is eszköze lehet.Ursula von der Leyen több nyilatkozatában is kijelentette, hogy sürgetni kell Ukrajna csatlakozását, mivel az a legfőbb garancia lehet a tartós békére, és az EU keményen dolgozik azon, hogy 2025-re minden tárgyalási fejezet megnyíljon.
Az Európai Bizottság elnöke egyértelművé tette saját és Brüsszel álláspontját is, amikor az Európai Néppárt kongresszusán arról beszélt, hogy Ukrajnát mindenképpen be kell juttatni az Európai Unióba és több pénzügyi és katonai támogatást kell adni az országnak.
Továbbra is ki kell állnunk Ukrajna mellett, több katonai és pénzügyi támogatást kell nyújtanunk, nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, és igen, egyértelmű utat kell mutatnunk Ukrajna számára az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz
– fogalmazott Von der Leyen.
Marta Kos, az EU bővítésért felelős biztosa szerint Ukrajnát „turbó üzemmódban” kell felvenni az EU-ba, már a csatlakozás előtt is különböző előjogokat biztosítanának számára.
„Ukrajnát támogatni annyit tesz, mint saját magunkat támogatni”
– jelentette ki Marta Kos.
Az uniós vezető szerint már most elindult egyfajta Marshall-terv Ukrajna számára, amely nemcsak pénzügyi segítségnyújtást jelent, hanem geopolitikai és katonai átrendeződést is – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.
Ukrajna EU-csatlakozása mindenekfelett
A politikai vezetők nyilatkozatai és a háttérben zajló stratégiai folyamatok alapján úgy tűnik, Ukrajna EU-csatlakozása nem pusztán külpolitikai kérdés, hanem egy mélyebb, föderalista vízió része – amely hosszú távon teljesen átalakíthatja az Európai Unió működését.
Az teljesen egyértelmű, hogy az Európai Unió vezetése és néhány tagállam minden erejével erőlteti Ukrajna mihamarabbi csatlakozását, és ennek érdekében úgy tesznek, mintha Ukrajnában minden a lehető legjobban menne
– mondta Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A szakértő szerint a brüsszeli kommunikációban olyan narratívát építettek fel, hogy Ukrajna a demokrácia mintaállama, miközben minden ezzel ellentétes értelmű hírt elnyomnak és eltüntetnek. Siklósi Péter szerint ennek három fő oka van:
Először is az a jelenlegi európai vezetés, amelyik Ukrajna támogatása mellett kötelezte el magát, nehezen fordulhatna meg ebben a zsákutcában
– mutatott rá.
Másodsorban, mivel világossá vált, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja, ezért sokan vigaszdíjként tekintenek az EU-tagságra.
Harmadszor pedig, mivel Ukrajna csatlakozása nagyon sokba kerülne, amihez egy közös uniós hitelfelvétel lenne a megoldás az Európai Bizottság szerint, így ezzel a közös eladósodottsággal kerülhetne közelebb a föderális, nemzetállamok feletti Európa eszménye
– hangsúlyozta a szakértő.
A föderalizmus a titkos mozgatórugó?
Siklósi Péter szerint Brüsszel valódi célja nem csupán Ukrajna integrációja, hanem az európai föderációs elképzelések előmozdítása:
A nemzetek Európája helyett az Európai Egyesült Államok gondolata a brüsszeli bürokrácia számára a Szent Grál. Ez az, amit el akarnak érni: mindig szorosabb és szorosabb európai uniós együttműködést, aminek a végcélja az Európai Egyesült Államok, amit a brüsszeli bürokrácia vezetne a nemzetállami kormányok helyett. Kijev uniós csatlakozása egy eszköz ebbe az irányba
– összegezte Siklósi Péter.
