A hirado.hu emlékeztet, Ursula von der Leyen májusban jelentette be, hogy az Európai Bizottság olajembargót akar elrendelni, vagyis megtiltaná, hogy a tagállamok orosz kőolajat vásároljanak. A javaslat komoly feszültséget okozott, végül mégis elfogadták. Magyarország viszont csak úgy szavazta meg, ha a vezetékes olajszállításra nem vonatkozik a tiltás.

Hirdetés

Brüsszel azonban itt nem állt meg, és szinte azonnal szóba került, hogy az orosz földgázimportot is szankcionálni kellene. Többen már akkor figyelmeztettek, hogy ez tovább súlyosbítaná a szankciók miatt tomboló európai energiaválságot, és az árak emelkedése mellett ellátási problémákat is okozna.

Brüsszel azóta sem tett le a tervről, csak a gázembargó elnevezés gázársapkára változott, viszont szakértők szerint a lényege ugyan az maradt: azzal járna, hogy a mostaninál is kevesebb gáz érkezne Európába.

Brüsszel ötletét több tagállam – Magyarország mellett például Németország – is elutasítja, ugyanis, ha megvalósulna a lakosságot és az ipart is súlyosan érintené.

– A politikailag meghatározott árplafon mindig azzal a kockázattal jár, hogy a termelők máshol adják el gázukat, és mi, európaiak több gáz helyett kevesebbet kapunk – mondta néhány napja Olaf Scholz német kancellár.

A tervezett ársapka miatt fokozódó gázhiányra pedig Brüsszel szerint az a megoldás, hogy a tagállamok legyenek szolidárisak egymással. Azaz akinek a tárolóiban van gáz, az adjon azoknak, akiknek nincs. Ezzel az ötlettel viszont többen nem értenek egyet, Robert Habeck német gazdasági miniszter szerint egy ilyen intézkedés fenntarthatatlan lenne.

– A gázárplafon bevezetéséről csak akkor lehet szó, ha azt is tudjuk, hogy mit kell tenni, ha nem jön elég gáz Európába. Az egyetlen javaslat, amit hallok, az a tárolók készleteinek megosztása a tagállamok között. Ez viszont nem lesz fenntartható, Európa végét is jelentheti

– mondta Robert Habeck.

Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy akár támogatható is lenne a szolidaritási javaslat, viszont visszás és következetlen politika Brüsszeltől, hogy a saját hibái miatt kialakult probléma megoldásához a tagállamoktól vár áldozatot.

– Az EU pont saját magát szankcionálja, vagy saját maga érdekeivel megy szembe, és a tagállamok érdekeivel, majd elvárja a tagállamoktól, hogy mégis segítsenek egymásnak, ha már ugye az EU csak ártani tudott

– hangsúlyozta Szikra Levente.

– Brüsszelnek csak addig számít egy energiahordozó származása, ameddig az közvetlenül Oroszországból jön. Ha kínai vagy indiai hajók közvetítésével érkezik az orosz gáz és olaj, akkor minden rendben van

– erről Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója beszélt az M1 híradójának.

Kiemelte: így nem meglepő, hogy Brüsszel most azt szeretné, hogy azok az országok, amelyek szankciók helyett a realitásoknál maradtak és vettek orosz gázt, adják oda azoknak az országoknak, amelyek gázhiányban szenvednek a saját szankcióik miatt.

– Azt látjuk, hogy Magyarország megvásárolja és betárolja Oroszországtól ezeket a gázmennyiségeket. Egészen addig, ameddig ezt Magyarország csinálja, elítélendő, és az EU részéről kritikával illetik, majd akkor, amikor szükség van rá, készségesen elfogadják ezeket a gázmennyiségeket, hogy ki tudják elégíteni a saját igényeiket

Hozzátette: ha bevezetik a gázársapkát, akkor Oroszország bizonyosan nem szállít több gázt a kontinensre, és nagy az esélye, hogy az Egyesült Államok is úgy dönthet, más piacokon adja el a cseppfolyósított földgázt, hiszen eddig is méregdrágán adta Európának, ami biztosan nem férne bele az ársapkába. Ez pedig tovább fokozhatja majd a gázhiányt.

Az eredeti cikket a közmédia hírportálján olvashatják.

Korábban írtuk