Ha bevezetik a gázársapkát, Oroszország nem szállít több gázt Európába
Ellentmondásos jelenségre hívta fel a figyelmet a Brüsszel által tervezett orosz gázembargó kapcsán az M1-nek nyilatkozó energetikai szakértő. Miközben ugyanis az unió nem kér az orosz gázból, a szolidaritási mechanizmuson keresztül Magyarországnak éppen, hogy orosz gázt kellene átadnia a bajba kerülő nyugati államoknak. Ez is azt mutathatja, hogy Brüsszel csak a szavak szintjén tartja fontosnak a szankciókat – fejtette ki Litkei Máté az M1 híradójában.A hirado.hu emlékeztet, Ursula von der Leyen májusban jelentette be, hogy az Európai Bizottság olajembargót akar elrendelni, vagyis megtiltaná, hogy a tagállamok orosz kőolajat vásároljanak. A javaslat komoly feszültséget okozott, végül mégis elfogadták. Magyarország viszont csak úgy szavazta meg, ha a vezetékes olajszállításra nem vonatkozik a tiltás.
Brüsszel ötletét több tagállam – Magyarország mellett például Németország – is elutasítja, ugyanis, ha megvalósulna a lakosságot és az ipart is súlyosan érintené.
– A politikailag meghatározott árplafon mindig azzal a kockázattal jár, hogy a termelők máshol adják el gázukat, és mi, európaiak több gáz helyett kevesebbet kapunk – mondta néhány napja Olaf Scholz német kancellár.
A tervezett ársapka miatt fokozódó gázhiányra pedig Brüsszel szerint az a megoldás, hogy a tagállamok legyenek szolidárisak egymással. Azaz akinek a tárolóiban van gáz, az adjon azoknak, akiknek nincs. Ezzel az ötlettel viszont többen nem értenek egyet, Robert Habeck német gazdasági miniszter szerint egy ilyen intézkedés fenntarthatatlan lenne.
– A gázárplafon bevezetéséről csak akkor lehet szó, ha azt is tudjuk, hogy mit kell tenni, ha nem jön elég gáz Európába. Az egyetlen javaslat, amit hallok, az a tárolók készleteinek megosztása a tagállamok között. Ez viszont nem lesz fenntartható, Európa végét is jelentheti
– mondta Robert Habeck.
Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy akár támogatható is lenne a szolidaritási javaslat, viszont visszás és következetlen politika Brüsszeltől, hogy a saját hibái miatt kialakult probléma megoldásához a tagállamoktól vár áldozatot.
– Az EU pont saját magát szankcionálja, vagy saját maga érdekeivel megy szembe, és a tagállamok érdekeivel, majd elvárja a tagállamoktól, hogy mégis segítsenek egymásnak, ha már ugye az EU csak ártani tudott
– hangsúlyozta Szikra Levente.
– Brüsszelnek csak addig számít egy energiahordozó származása, ameddig az közvetlenül Oroszországból jön. Ha kínai vagy indiai hajók közvetítésével érkezik az orosz gáz és olaj, akkor minden rendben van
– erről Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója beszélt az M1 híradójának.
Kiemelte: így nem meglepő, hogy Brüsszel most azt szeretné, hogy azok az országok, amelyek szankciók helyett a realitásoknál maradtak és vettek orosz gázt, adják oda azoknak az országoknak, amelyek gázhiányban szenvednek a saját szankcióik miatt.
– Azt látjuk, hogy Magyarország megvásárolja és betárolja Oroszországtól ezeket a gázmennyiségeket. Egészen addig, ameddig ezt Magyarország csinálja, elítélendő, és az EU részéről kritikával illetik, majd akkor, amikor szükség van rá, készségesen elfogadják ezeket a gázmennyiségeket, hogy ki tudják elégíteni a saját igényeiket
Hozzátette: ha bevezetik a gázársapkát, akkor Oroszország bizonyosan nem szállít több gázt a kontinensre, és nagy az esélye, hogy az Egyesült Államok is úgy dönthet, más piacokon adja el a cseppfolyósított földgázt, hiszen eddig is méregdrágán adta Európának, ami biztosan nem férne bele az ársapkába. Ez pedig tovább fokozhatja majd a gázhiányt.
Az eredeti cikket a közmédia hírportálján olvashatják.