„Ha Nyugaton elmondanák az igazságot, mindenki ráeszmélne a katasztrófára”
A nyugati liberális demokráciákban az orosz-ukrán háború befejezését támogató, békepárti hangok pusztán fehér hollóként vannak jelen, mivel a magát toleránsnak valló fősodrú politikai és médiadiskurzus az efféle véleményeket szinte azonnal elhallgattatja. Ugyanakkor akadnak még politikusok, médiaszemélyiségek és aktivisták, akik következetesen a végtelenített fegyverküldésekkel és a konfliktus meghosszabbításával házaló háborús uszítókkal szemben foglalnak állást. Németországban Sven von Storch jobboldali aktivista, a Civil Szövetség vezetője végez a magyar kormányzati politikához nagyon hasonló békepárti aknamunkát – elmondása szerint nincs is könnyű dolga az ottani diktatórikus állapotok közepette. Az intézetvezető a demokrata.hu-nak nyilatkozott munkája veszélyeiről, a magyar álláspont németországi fogadtatásáról, a német társadalom és elit egymástól való elszakadásáról és a békepárti hangok világszintű erősödéséről.
– Mit tudhatunk békepárti aktivistaként végzett munkájáról? Milyen tevékenységeket folytat ezen minőségében?
– Civil Szövetség néven egy békepárti kutatóintézetet működtetek Berlinben, és a Freie Welt weboldalára publikálok, amely (egyébként Magyarország-barát) lap rendszeresen tájékoztat a háborúról. Emellett rendszeres kapcsolatban vagyok a világ egyes vezetőivel, főképp Dél-Amerikából, ahol születtem; de folyamatosan eszmét cserélek Trump tanácsadójával, Steve Bannonnal is. A feleségem Beatrix von Storch, az AfD Bundestag-frakciójának alelnöke, a német konzervatív politika egyik legbefolyásosabb szószólója. Magyarország fellépésének és az USA két elnökjelöltjének, Donald Trumpnak és Robert F. Kennedy Jr.-nak köszönhetően manapság egyre nagyobb a nyomás a hadviselő feleken arra nézve, hogy fejezzék be az öldöklést és zárják le ezt az értelmetlen háborút.
– Mennyire veszélyes háborúellenes hangokat hallatni ma Németországban?
– A háború kitörésekor az EU első dolga az volt, hogy betiltotta a Szputnyik News és a Russia Today sugárzását 450 millió uniós polgár számára. Az intézkedés sérti a német alaptörvény szólásszabadságot érintő cikkét, és ellenkezik a legtöbb EU-tagállam alkotmányával is. Az Európai Tanácsnak nincs joga ahhoz, hogy felfüggessze a szólás- és sajtószabadságot. A lépést az állítólagos orosz dezinformációra alapozták, a narratíva mögött pedig olyan amerikai NGO-k álltak, mint a German Marshall Fund és a Carnegie Endowment. Ha az ember „helytelen” véleményt fogalmaz meg, elveszítheti a munkáját, ahogy a baloldali kritikus, Ulrike Guérot; vagy egész egyszerűen kizárnak a nyilvánosság teréből. A német haditengerészet felügyelőjét, Kay-Achim Schönbach altengernagyot azért bocsátották el az állásából, mert azt mondta, tárgyalásokat kell kezdeményezni az oroszokkal a háború befejezése érdekében. Nincs tudomásom arról, hogy bárkit ilyen okok miatt letartóztattak volna, de nem lennék meglepve, ha ez is bekövetkezne. 2022 tavaszán ruszofób támadássorozat söpört végig Németországon – olyan orosz klasszikus zenei előadóművészek fellépéseit fújták le, mint Valerij Gergijev vagy Anna Nyetrebko.
– A német emberek ismerik Magyarország békét szorgalmazó álláspontját az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban? Hogyan viszonyulnak mindehhez arrafelé?
– Németországban a Magyarországról szóló riportok 100 százalékban negatív narratívát tartalmaznak, köszönhetően az állam által kézivezérelt propagandacsatornáknak, mint az ARD és a Deutsche Welle. Csak az alternatív média tudósít Magyarországról hitelesen és pontosan. Egyszóval Németországban az ember Magyarországról alkotott véleménye attól függ, milyen sajtótermékeket olvas. A Covid-kritika cenzúrájának és az AfD nyilvánvaló üldözésének köszönhetően egyre több német „ébred fel” és tájékozódik olyan alternatív médiatermékek alapján, mint a Freie Welt.
– Hogyan tudjuk leírni a német társadalmat – többségében békepártiak vagy háborúpártiak a polgárok?
– A fősodrú média teljes egészében háborúpárti, az emberekkel beszélgetve azonban megállapítható, hogy nagyjából a német polgárok fele támogatja a háború folytatását, és fele pedig a béke mellett áll. A keletnémetek kifejezetten kritikusak a NATO-val szemben, és többségében ellenzik a háborút, míg Nyugat-Németországban az 1960-as évek békemozgalmainak utóhatása és a Covid-kritika érzékelhető, több baloldali és korábban zöldpárti politikus részéről is. Így Németországban a békepárti üzenetek fő szószólói közt a patrióta AfD mellett megtalálhatók olyan baloldaliak, mint Sahra Wagenknecht, és olyan feministák, mint Alice Schwarzer. A Zöldeknek egyértelműen a békét kellene támogatniuk, de mióta a kormánykoalíció részei, és „egy ágyban” vannak olyan NATO think-tank-ekkel, mint a European Council on Foreign Relations, egyöntetűen háborúpártiak lettek. Nem hinném, hogy a közeljövőben bármelyik politikusuk csatlakozna a Bundeswehrhez (a német hadsereghez – a szerk.). Csak azt szeretnék, hogy az ukránok meghaljanak az ő háborújukért, ugyanúgy, ahogy a szegény németek és a harmadik világban élők egyaránt szenvednek a klímaváltozás körüli politikai ámokfutásuk miatt.
– Mennyire elégedettek a német emberek a kormányuk háborús politikájával? Hogyan vélekednek Ukrajna nagyfokú pénzügyi és katonai támogatásáról – nem jelenthet mindez gazdasági és biztonsági fenyegetést Németországra nézve?
– A német háborús politika állampolgári fogadtatása könnyen leszűrhető abból, hogy Olaf Scholz kancellár német védelmi politikát érintő, „történelmi hátraarcról” szóló bejelentése óta mennyien szeretnének a Bundeswehr-hez csatlakozni: semennyien. Németországnak még mindig nem sikerült elérnie a NATO által meghatározott célt, amely a tagállamok számára GDP-arányosan 2 százalékos költségvetési ráfordítást ír elő a hadsereg fejlesztésére. Megjegyzem, ezen kitűzött célt Magyarország egyébként teljesíti. A német kabinet 2015-ben menekülttáborokká alakította át a katonai laktanyákat, és nem esik szó ezen létesítmények kaszárnyákká való visszaváltoztatásáról. A „jelzőlámpa-koalíció” nyomtatott 100 millió eurót új felszerelésre és 35 darab F-35-ösre, de semmi nem történt. Aztán hamarosan közölték azt is, hogy az F-35-ösök nem érkeznek meg 2027-ig. Remélhetőleg a háborúnak addigra vége lesz – ha másért nem, amiatt, mert Donald Trump akkorra már újra a Fehér Házban lesz. Mindeközben a baloldali kormány katasztrofális energiaügyi politikájának köszönhetően a német gazdaság recesszióban van. Ez véleményem szerint addig folytatódhat, amíg a kabinet meg nem bukik, és ezt követően megválasztunk egy új, patrióta kormányt – mind Németországban, mind az USA-ban.
– Mit gondol, a nemzetközi színtéren erősödni fognak a békepárti hangok, vagy kisebbségben maradnak a jövőben?
– Úgy vélem, hogy már napjainkban is többséget képez ez a gondolat. Dél-Amerika, Afrika, India és a Közel-Kelet – már egyikük sem támogatja a NATO háborús agendáját és a Biden-rezsimet. Miért nem érdekelt sokáig senkit, hogy ki robbantotta fel az Északi Áramlat-gázvezetéket? Az egyetlen dolog, ami miatt a Nyugat egységesen felsorakozik a háború folytatása mögött, a masszív internetes cenzúra és a sajtópropaganda. Ha elmondanák az igazságot arról, hogy összesen hány áldozatot számlálnak az ukránok – és ebből mennyi katona esett el a sikertelen „ellentámadás” alatt – az emberek ráeszmélnének, mekkora katasztrófáról is van szó.
