Háborúra készül a NATO, Magyarországra is amerikai csapatokat vezényelhetnek
A NATO több szárazföldi folyosót fejleszt ki, hogy az amerikai csapatokat és páncélosokat a frontvonalhoz vezesse egy Oroszországgal vívott nagy európai szárazföldi háború esetén – tudta meg a The Telegraph brit lap tisztviselőktől.„A NATO több szárazföldi folyosót fejleszt ki, hogy az amerikai csapatokat és páncélosokat a frontvonalhoz vezesse egy Oroszországgal vívott nagy európai szárazföldi háború esetén”
– írja a The Telegraph brit lapra hivatkozva az Origo.
Az amerikai katonák az öt kikötő valamelyikében szállnának partra, és előre megtervezett logisztikai útvonalak mentén irányítanák őket, hogy szembeszálljanak egy esetleges moszkvai támadással. A brit lap azt is kiemeli, hogy a szövetség legfelsőbb vezetőinek figyelmeztetése szerint a nyugati kormányoknak fel kell készülniük egy Oroszországgal való konfliktusra a következő két évtizedben.
A logisztikai útvonalak kulcsfontosságú prioritássá váltak azóta, hogy a NATO vezetői tavaly a litvániai Vilniusban tartott csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy 300000 katonát tartanak készenlétben a szövetség védelmére.
Az elmúlt öt évben a JSEC a NATO Összhaderőnemi Támogató és Felkészítő Parancsnoksága vizsgálatokat végzett, hogy különböző útvonalakat tudjon kijelölni, amelyeken keresztül csapatokat lehetne szállítani egy esetleges orosz invázió ellen.
Az észak-európai kikötőket, például Hollandiát, Németországot és a balti államokat különösen érzékenynek tartják az orosz rakétatámadásokra.
Sollfrank altábornagy elmondta:
„Mindent úgy alakítunk ki, hogy a szükséges ellenálló-képesség – robusztusság, tartalékok és redundanciák – rendelkezésre álljon.”
Hozzátette, hogy a NATO azonban a keleti szárnyának fedezéséhez szükséges légvédelemnek csak az 5 százalékával rendelkezik, ami aggasztó a kulcsfontosságú logisztikai csomópontok védelmére szolgáló felszíni-levegő képességek szempontjából.
„Az ukrajnai orosz háborút figyelve és értékelve látható, hogy Oroszország megtámadta Ukrajna logisztikai bázisait” – mondta. „Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy egyértelmű, hogy a hatalmas logisztikai bázisok, ahogyan Afganisztánból és Irakból ismerjük, többé nem lehetségesek, mert egy konfliktushelyzetben nagyon korán megtámadják és megsemmisítik őket” – tette hozzá.
A teljes cikket az Origo oldalán olvashatják.