Háborúra készül Európa?

Európa látványosan új korszakba lépett: a fegyverkezés felgyorsult, és egyre több országban kerül napirendre a kötelező katonai szolgálat visszaállítása. Ami néhány éve még elképzelhetetlen volt, ma már politikai döntés vagy előkészítés alatt áll. A folyamat Horvátországból indult, de gyorsan terjed a Balkántól Észak‑Európáig.

Horvátország volt az első lépés

Horvátország októberben döntött a sorkatonaság visszavezetéséről. A törvény értelmében minden 18 éves férfit két hónapos alapkiképzésre hívnak be. Az első behívások már az év végén megkezdődnek, a távolmaradást pedig pénzbírság és rendőrségi intézkedés is követheti. A cél hivatalosan a tartalékos állomány megerősítése.

A Balkánon megfordult az irány

A nyugat‑balkáni országok a 2000-es évek végén sorra szüntették meg a kötelező katonai szolgálatot, ám a trend mára megfordult. Szerbia már bejelentette a sorkatonaság visszahozását, amely 2025-től léphet életbe. Ugyanakkor Montenegró, Albánia és Észak‑Macedónia egyelőre elutasítja a kötelező szolgálatot.

Északon már rég készülnek

Skandináviában és a Baltikumban a katonai készültség évek óta erősödik. Svédország 2017-ben állította vissza a sorkatonaságot, Litvánia és Lettország az ukrajnai háború után döntött hasonlóan. Észtország most a szolgálati idő meghosszabbításáról határozott, Finnország pedig továbbra is Európa egyik legnagyobb tartalékos állományával rendelkezik.

Franciaország és Németország sem marad ki

Franciaországban Emmanuel Macron új önkéntes katonai rendszert hirdetett meg, amelynek célja a tartalékos erők jelentős bővítése. Németországban 2026-tól minden 18 éves férfit kötelezően regisztrálnak, és ha nem jelentkezik elegendő önkéntes, sorsolással dönthetnek a behívásról.

Tiltakozás a fiatalok részéről

A döntések komoly ellenállást váltottak ki, különösen a fiatalok körében. Németországban és Franciaországban tüntetések, diáksztrájkok és online tiltakozó kampányok indultak. A közösségi médiában terjedő videók közös üzenete: a politikai elit nem kérdez, hanem dönt – a következményeket pedig a fiatal generáció viseli.

Magyar–brüsszeli törésvonal

Elemzők szerint éles különbség van Magyarország és Brüsszel megközelítése között. Míg Budapest a háború mielőbbi lezárását sürgeti, addig uniós szinten egy hosszú távú katonai felkészülés körvonalazódik. Egyes szakértők szerint a sorkatonaság visszahozása nem védelmi, hanem mozgósítási logikát követ.

Kötelezettség vagy szabadság?

Jogászok arra figyelmeztetnek, hogy a kötelező katonai szolgálat komoly alkotmányos és etikai kérdéseket vet fel. Nem kizárt, hogy a sorkötelezettséget idővel uniós nyomásgyakorlással próbálják általánossá tenni – hasonlóan más vitatott közösségi döntésekhez.

Egy irányba mutatnak a jelek

Regisztrációk, sorsolás, hosszabb szolgálati idők – az európai döntések egy irányba mutatnak. A kontinens vezetése láthatóan egy olyan jövőre készül, ahol a hadrafogható emberállomány kulcskérdéssé válik. A kérdés már nem az, hogy elindult‑e ez a folyamat, hanem az, hogy meddig megy el.