A NATO raktárai kiürültek, magasabb fokozaton az orosz gyárak
Hadianyagcsata
Az ukrajnai háború nem csak a fronton zajlik, egyre inkább úgy tűnik, a gyárakban dől el, ki bírja tovább. Míg a Nyugat lassan kifogy az Ukrajnába szállítható légvédelmi rakétákból, Oroszországban már érezhető a hadigazdaság hatása. Az orosz hadiipar tehát dübörög, ami a győzelem esélyeit is újrarajzolja.
A Nyugat, élén az Egyesült Államokkal, közel három éve példátlan mennyiségű fegyvert és lőszert szállít Ukrajnának. Ennek híján a háború vélhetően már véget ért volna, méghozzá orosz győzelemmel. Az irdatlan fegyverszállítmányok miatt ugyanakkor mára kritikus szintre csökkentek a NATO-országok fegyverkészletei, különösen a modern légvédelmi elfogórakéták terén egyre nagyobb a hiány. Az amerikai védelmi minisztérium már év elején megállapította, hogy jelentősen megcsappant a raktárakban rendelkezésre álló tüzérségi lőszer, légvédelmi rakéta és precíziós fegyverzet mennyisége. Nem véletlenül függesztette fel átmenetileg az USA bizonyos, korábban megígért fegyverek – köztük éppen a létfontosságú légvédelmi rakéták – kiszállítását Ukrajnába. Kijevben okkal húzták meg a vészharangot, az amerikai készletek kimerülése komolyan aggasztja az ukrán vezetést.
A legjobb volt, amíg volt
Ukrajna nyugati partnerei számos fejlett légvédelmi rendszert küldtek (Patriot, NASAMS, IRIS-T), ám ezek csak addig működőképesek, amíg van mivel „etetni” őket – azaz rendelkezésre állnak az elfogó rakéták. A gond az, hogy a háború üteme felőrli a Nyugat jelenlegi légvédelmirakéta-készleteit. Szakértők rámutatnak: az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei nem tudnak elegendő légvédelmi rakétát biztosítani Ukrajnának, emiatt az orosz erők könnyebben pusztítanak el fontos ukrán célpontokat, például az energetikai infrastruktúrát. A készlethiány már a harctéri helyzetre is kihat: Oroszország az utóbbi hónapokban egyre bátrabban és nagyobb tömegben indít rakéta- és dróntámadásokat, bízva az ukrán légvédelem kifáradásában. Idén júniusban például soha nem látott intenzitású orosz légitámadás érte Ukrajnát: mindössze egy hétvége alatt mintegy 60 rakétát és 477 drónt lőttek ki, amiből sok célba is talált. Ukrajna védői folyamatosan további légvédelmi fegyvereket kérnek Nyugatról, mert az orosz támadások fokozódnak, miközben az elfogórakéta-készletek apadnak.
Az amerikai kormányzat érzékeli a problémát. 2025 júliusában a Pentagon leállíttatta egyes légvédelmi rakéták és más lőszerek szállítását Ukrajnába, mivel attól tartanak, hogy a további átadások veszélyesen gyengítenék az amerikai hadsereg saját tartalékait. A döntést Elbridge Colby, a védelmi tárca politikai tervezésért felelős vezetője hozta meg, miután áttekintette a készleteket. Márpedig ezek az amerikai gyártmányú légvédelmi rendszerek – köztük a Patriot – képezik Ukrajna védelmének gerincét.
A probléma nem korlátozódik a légvédelemre. A nyugati hadseregek összfegyverkészlete is megcsappant az utóbbi évek hadműveletei miatt: nemcsak Ukrajna támogatása, hanem a Közel-Keleten a húszi lázadók elleni fellépés, illetve Izrael védelme Iránnal szemben is rengeteg amerikai rakétát és lőszert emésztett fel. James Kilby amerikai admirális júniusban a kongresszus előtt arra figyelmeztetett, hogy bizonyos rakétákat és lőszereket az USA „riasztó mértékben” éget el, magyarán a felhasználás tempója meghaladja az utánpótlásét, a nyugati védelmi ipar jelenlegi kapacitása pedig nem képes maradéktalanul pótolni azt a rengeteg fegyvert, amit Washington és szövetségesei már átadtak Ukrajnának, illetve más partnereknek, elsősorban Izraelnek és Tajvannak.
Hadigazdaság Oroszországban
Miközben a Nyugat fegyvergyárai csak döcögve tudják kielégíteni a háború igényeit, Oroszország hadiipara látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt három évben. A Kreml 2022 őszén – az ukrajnai kudarcok hatására – meghozta a stratégiai döntést, hogy minden erőforrást a háborúra mozgósít. Több mint 300 ezer tartalékost hívtak be, és az állami költségvetés kb. 30 százalékát (legalább 120 milliárd dollárt) közvetlenül hadügyre fordítják. Ez utóbbi a rubel gyengébb vásárlóerejét is figyelembe véve nagyjából évente 400 milliárd dollárnyi hadi beszerzésnek felel meg, ami döbbenetesen magas arány. Ennek köszönhetően soha nem látott ütemben pörögtek fel az orosz fegyvergyárak: szinte minden hadieszközből nagyságrendileg többet kezdtek gyártani, mint korábban. 2022 végén még csak havi 40 új harckocsit tudtak előállítani, 2024 nyarára viszont már havi 130-nál is több példány gördült ki az orosz üzemekből. Hasonló a helyzet a tüzérségi eszközöknél: a lövegek és a rakéta-sorozatvetők gyártása is mintegy 150 százalékkal nőtt. Ehhez jön még az import felgyorsítása: Oroszország Észak-Koreától nagy tételben szerzett be tüzérségi lövedékeket, Irán pedig drónokkal segítette – ezek lehetővé tették Moszkva számára, hogy az ukrán erőket tűzerőben messze felülmúlja. Az éves tüzérségilőszer-termelés a 2021-es 400 ezerről 2023-ra 3-4 millió lövedékre nőtt. Az orosz hadiüzemek éjjel-nappal termelnek, a munkaerőt – beleértve rabokat és sorköteleseket – ide irányították, számos korábban leállított gyárat újraindítottak.
Látványos fejlődés figyelhető meg a harctéri drónok terén is. Míg 2022 előtt az orosz hadsereg alig használt távolról irányított repülőeszközöket, mára ez lett az orosz támadások egyik alappillére. 2024-ben az orosz ipar mintegy 2200 darab nagy hatótávolságú drónt gyártott, szemben a háború előtti elenyésző mennyiséggel. Mindemellett Oroszország jelentősen növelte rakétafegyverei előállítását. Kezdetben Moszkva a hidegháborúból megörökölt raktárkészletét lőtte el, de 2023-ra már elérték, hogy több precíziós rakétát gyártsanak, mint amennyit bevetnek, így a készleteik újra növekednek. A nyugati szakértők attól tartanak, hogy ha Oroszország ilyen ütemben fejleszti hadianyag-termelését, akkor a háború kimenetele egyre inkább az ipari kapacitások versenyfutásán fog múlni.
Ki bírja tovább?
Észlelve a fáziskésést, az USA és Európa sorra jelenti be a védelmi kiadások növelését, új üzemek nyitását és több műszakos termelést a hadiiparban. Kiemelt terület lett a légvédelmi rakéták gyártása, hiszen ebből fogy a leggyorsabban az ukrajnai háborúban. A Patriot rendszert előállító két amerikai óriáscég, a Lockheed Martin és az RTX már 2025-ben mintegy 740 Patriot rakétát fog gyártani és a tervek szerint 2027-re évi 1100 darabra növelnék a termelést. Különösen a legmodernebb PAC–3 MSE típus gyártása pörgött fel: a gyártó a 2018-as évi 350 darabos kibocsátást 2022-re 500 darabra tornázta fel, 2023 végére elérte az évi 550 darabos ütemet, és belső beruházásokkal készül arra, hogy 2027-re évi 650 rakétát készíthessen ebből az egy típusból.
Az azonban továbbra sem világos, mire lesz ez elég. Oroszország a hadigazdaságra váltás minden kockázatát vállalta – a gazdasági elszigetelődést, a civil szféra rovására történő erőforrás-átcsoportosítást, sőt a háború folytatásából eredő emberveszteségeket is. A nyugati országok, főleg az Egyesült Államok hadiipara a mostani szintnél jóval izmosabb termelésre is képes lehet, ahogy azt a második világháborúban megmutatták. Viszont a felfuttatásához idő kell, talán több is, mint amennyi Ukrajnának hátravan.
