Továbbra is rendkívül rosszak Magyarország mutatói az uniós SAPARD-pénzek felhasználásában. Az 52 milliárdos keretből decemberig csak 16,5 milliárd forint felhasználására sikerült szerződést kötni, s további 3 milliárd már csak a végső aláírására vár. Még csúnyábbak a számok, ha a valóban teljesített kifizetéseket nézzük: itt csupán 1,5 milliárd forint szerénykedik. Ez azonban nem baj, hiszen az uniós támogatások utófinanszírozó rendszerűek, vagyis a májusi határidő csak a szerződések megkötésére vonatkozik, a tényleges kifizetést jóval később is köteles teljesíteni az EU.

A programot az Európai Unió 1999-ben hagyta jóvá a csatlakozó kelet-európai országok számára. Szándékuk szerint a pénzeknek a fenntartható agrárgazdaság versenyképességének növelését, a vidék életképességének erősítését kellene szolgálniuk. Egyúttal egyfajta tanulóprogramnak is szánták, amely hozzászoktatná a gazdákat az uniós pályázatok elkészítéséhez. Hiszen a csatlakozás után Magyarország csak úgy juthat pénzhez a Mezőgazdasági Orientációs Alapból, ha megfelelő mennyiségű pályázattal képes lefedni a számára engedélyezett keretösszeget.

A programhoz konkrét támogatási jogcímeket is rendelt az EU. Pályázatot lehetett benyújtani mezőgazdasági vállalatok beruházásaira, mezőgazdasági termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztésére, valamint a vidéki infrastruktúra javítására. E jogcímekre eddig 2500 pályázat érkezett be, összesen 59,3 milliárd forint támogatási igénnyel. Alkalmasnak azonban lényegesen kevesebb, csupán 700 pályázat bizonyult.

A gyér magyarországi felhasználást látva, négy hónappal a keret elvonása előtt, az Európai Unió bővíti a pénzhez jutás lehetőségeit. Gépbeszerzésnél az eddig 30 százalékról 40 százalékra, épületfejlesztésnél 40 százalékról 50 százalékra nő a támogatás mértéke. Emelik az összeg maximumát is, mezőgazdasági beruházás esetében az eddigi 50 millió forintról 150 millióra, élelmiszer-ipari beruházásnál 100 millióról 250 millióra. Az elvárt 25 százalékos önrészt már hitelből is lehet fedezni, s jogosulttá válnak az eddig kizárt kertészetek, termelő-értékesítő vagy beszerzési szövetkezetek is. A Földművelésügyi Minisztérium komoly érdeklődésre számít a SAPARD-programba bevont két új, inkább a vidékfejlesztésre fókuszáló jogcím iránt. Pályázni lehet falufejlesztésre, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelmére; valamint alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztésére. A tárcától kapott tájékoztatás szerint e jogcímekbe befér a település eredeti jellegét erősítő utcák, közterületek, épületek, vízfolyások vagy fasorok felújítása, illetve tájspecifikus házi- és kézműipari termékek gyártása, sőt a falusi turizmus fejlesztése is. Bármi, ami a mezőgazdaság szezonalitásának ellensúlyozásával képes egyenletesebb jövedelemtermelő viszonyokat biztosítani a falvakban élők számára.

Az EU-támogatások megszerzésének fő akadályát, az önrész hiányát, és – főleg – az utólagos kifizetésből adódó előfinanszírozási kötelezettséget természetesen a most bevezetett könnyítések sem oldják meg. Ugyanakkor a kormány ígéri, a beküldött pályázatokat az eddigieknél gyorsabban, már 60 nap alatt elbírálja. A tisztánlátás persze a minisztériumnak is érdeke, hiszen május 1. után a SAPARD-programba már nem lehet befogadni több pályázatot. S a jelenlegi, időarányosan 40 százalék alatti pénzlekötés nem kecsegtet sok jóval az évi 14 milliárd forintos Orientációs Alap felhasználásához.

kandor