A müncheni lövöldözés sebesültjei közül hárman továbbra is életveszélyben vannak – közölte vasárnap a bajor tartományi bűnügyi hivatal (LKA) szóvivője.

A pénteki lövöldözésben tízen sebesültek meg súlyosan, lőtt sebesüléssel négy embert ápolnak.

A frissített adatok szerint 35 ember sérült meg a lövöldözéssel összefüggésben, de többen nem a helyszínen – a München északi részén fekvő Olympia bevásárlóközpontnál -, hanem a belvárosban kitört pánikban.

Péntek este egy 18 éves iráni-német kettős állampolgár 9 embert agyonlőtt, majd végzett magával. A nyomozás első megállapításai szerint ámokfutó volt, tettének nincsenek politikai vonatkozásai. Valószínűleg lelki beteg volt és beilleszkedési gondjai voltak az iskolában. Erre utal a többi között a támadás közben készült videofelvétel, amelyen a bevásárlóközpont parkolóházának tetején állva azt kiabálta, hogy „hét éven keresztül gyötörtek”. A rendőrségi nyilvántartásokban egy bántalmazás és egy lopás sértettjeként szerepel, vagyis megverték és meglopták.

A müncheni lövöldözés halálos áldozatainak többsége külföldi. Ketten német, ketten pedig német-török kettős állampolgárok voltak. Meghalt egy magyar, egy török, egy görög és egy koszovói állampolgár is. A kilencedik áldozat hontalan volt az LKA adatai szerint.

A nyomozás első megállapításai szerint az elkövető egy közösségi portálon álnéven megjelentetett, ingyenes ételt ígérő bejegyzésekkel igyekezett minél több embert abba a gyorsétterembe csábítani, ahol lövöldözni kezdett.

Korábban közölt adatok szerint az áldozatok mind Münchenben vagy a város környékén laktak. Többségük kiskorú volt – három áldozat 14 éves, két áldozat pedig 15 éves volt, a többiek 17, 19, 20, illetve 45 évesek voltak -, de még nem lehet megállapítani, hogy az elkövető vajon szándékosan, előre eltervezett módon kiskorúak vagy külföldiek életére tört-e.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása szerint a magyar áldozat egy 2001-ben született fiú, aki mintegy tíz éve Münchenben élt, és ott is járt iskolába.

A külügyminiszter közölte: a rokonság, a család egy része Magyarországon él, ők szombaton már megérkeztek a német nagyvárosba, és a családtagok közül néhányan részt vettek a holttest azonosításában is.

A család akarata szerint a fiút Magyarországon temetik el, az ehhez szükséges adminisztratív lépések intézésében a müncheni főkonzulátus munkatársai segítenek, a családdal közvetlen kapcsolatban állnak – közölte.

Arról, hogy az ingyenes ételt kínáló internetes poszt  jelenthette a támadás alapját, Szijjártó Péter elmondta: ezt annyiban alá tudják támasztani, hogy a főkonzulátus vezető konzuljának gyereke is kapott ilyen üzenetet.

Nyilvánvalóan ez az üzenet is szerepet játszhatott abban, hogy a halálos áldozatok többsége fiatal volt – fűzte hozzá.

A politikai vita az eset tanulságairól már elkezdődött. Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter, a jobbközép CDU politikusa és Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokraták (SPD) elnöke vasárnapi interjúkban a fegyvertartás szabályainak felülvizsgálatára helyezte a hangsúlyt.

Thomas de Maiziere egy korábbi nyilatkozatában kiemelte, hogy a münchenihez hasonló vérengzésekben az interneten elérhető erőszakos videóknak és az erőszakos számítógépes játékoknak is van szerepe.

Erről beszélt egy vasárnapi interjúban a CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetője, Volker Kauder is, aki szerint „az internet szabadsága nem abszolút érték”, és határt kell szabni mindennek, ami erőszakra ösztönöz.

A politikus a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban elviselhetetlennek nevezte, hogy még mindig elérhető az interneten a hétfői würzburgi baltás támadás elkövetőjének videója. Hangsúlyozta, hogy ez még inkább a bűncselekményre vonhatja a figyelmet, és arra ösztönözhet másokat, hogy kövessék az öt embert megsebesítő iszlamista támadó példáját.

Hozzátette, hogy meg kell vizsgálni a belső nézőpontú – a játékteret a játékos szemszögéből ábrázoló – erőszakos számítógépes játékok szabályozását is.

Várhatóan a német hadsereg (Bundeswehr) belföldi bevetésének alkotmányos szabályozása is vitatéma lesz a würzburgi és a müncheni eset révén. Ezt jelzi, hogy Joachim Herrmann bajor belügyminiszter egy interjúban – amely Würzburg után, de még München előtt készült – azt mondta, lehetőséget kell adni a rendőrségnek arra, hogy terrorveszély esetén segítséget kérjen a Bundeswehrtől.

A CSU-s politikus a Welt am Sonntagnak érthetetlennek nevezte, hogy a nemzeti hadsereg jól kiképzett katonáit nem lehet bevetni belföldön rendkívüli helyzetekben, holott ez más európai országokban teljesen természetes.

A történelmi okokból adódó korlátozás idejétmúlt, „nem a weimari köztársaságban vagyunk, demokráciánk teljes mértékben stabil” – mondta a bajor belügyminiszter.

A CDU/CSU régóta sürgeti a korlátozás lazítását alkotmánymódosítással, az SPD ezt ellenzi. A koalíciós pártok a közelmúltban abban állapodtak meg, hogy nincs szükség az alaptörvény módosítására, mert a mostani szabályozás keretei között is be lehet vetni katonákat rendkívüli helyzetekben, a biztonsági szervek felügyelete alatt.

Egy katonai rendészeti egységet készenlétbe is helyeztek péntek este, mert sokáig nem lehetett tudni, hogy terrortámadás történt-e Münchenben – mondta Urusula von der Leyen a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapnak.

MTI