Schengen után szabadon

Az uniós csatlakozás egyik legkellemesebb hozadéka az uniós határokon való egyszerű átkelés. Igaz, az úgynevezett légiesült határok előnyeit még nem élvezhetjük. 2007 novemberétől azonban hazánk is csatlakozhat a schengeni övezethez, s aztán ha Szlovákiába, Ausztriába, vagy Szlovéniába utazunk, akár el is feledhetjük, hogy valaha határ volt közöttünk. Ahhoz azonban, hogy valóban megszűnjön a határok elválasztó jellege, egy felmérés szerint háromszor annyi átkelőútra lenne szükség.

Hazánk schengeni övezethez való csatlakozásának időpontja többször is tolódott. A jelenleg aktuális időpont 2007. október 30., amikor is a csatlakozással – az uniós szabályok értelmében – valóban eltűnnek a szomszédos uniós országokkal közös határok. Vagyis Ausztriába, Szlovákiába és Szlovéniába bárhol és bármikor határellenőrzés nélkül kelhetünk át.

Ahhoz azonban, hogy az állampolgárok a határokat valóban légiesnek tekinthessék, a jelenleginél jóval sűrűbb úthálózatra lenne szükség. A schengeni csatlakozásban érintett három ország felé Magyarország 780 km hosszú határszakasszal rendelkezik, ahol pillanatnyilag csak 49 határátkelőhely működik – átlagban tehát 16 kilométerenként lehet valamelyik szomszédos országba átjutni. Egy, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által megrendelt felmérés szerint a meglévő átkelőhelyek háromszorosára lenne igény, azaz legalább még nyolcvan átlépő létesítését látná szívesen a lakosság. A felmérés középpontjában a szomszédos települések egykor megvolt közúti kapcsolatainak feltérképezése állt, de nem zárkózott el az új elképzelések befogadásától sem. A jelenlegi határátkelőhelyek mellett a szlovén határvonalon 11, az osztrákon 30, míg a szlovákon 43 projektjavaslat került feldolgozásra.

Kovács Iván, a Határőrség Országos Parancsnokságának sajtószóvivője lapunk kérdésére elmondta, hogy a tervezett átkelők nem megszokott határátkelőhelyek lennének, ahol kocsival is át lehet jutni, hanem úgynevezett határátlépési pontok, ahol kizárólag gyalogosan, illetve kerékpárral lehet átkelni a túloldalra, és csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartana a határőrség. Az átkelők nagy része kulturális, vallási, illetve turisztikai helyszínek közelébe lenne telepítve. Hozzátette még, hogy a határőrség felkészült a fent említett határátlépési pontok biztonságos üzemeltetésére .

Az átlépőpontok létesítésére szakértői szinten már elkészítettek egy szlovák-magyar szerződéstervezetet, és hasonló készül az osztrákokkal is. Az új átlépők megvalósulásához az úthálózat fejlesztésére lenne szükség. Néhol helyi utakat kell fejleszteni, máshol a csak a határig érő országos főutat kell a határon átvezetni, s van, ahol régi hidakat kell újjáépíteni. Ez utóbbinak különösen a szlovák-magyar határon van jelentősége, amely határszakasz csaknem felét a Duna és az Ipoly képezi. Jelképesnek tekinthető az 1918 előtti Ipoly-hidak tervezett újjáépítése, aminek érdekében 2005. október 18-án miniszteri szintű megállapodás született a magyar és a szlovák közlekedési miniszter között 2 híd felépítéséről Pöstyénpuszta és Pető, valamint Nógrádszakál és Ráróspuszta között. A két beruházás összköltsége 1-1,4 milliárd forint, amelyet Magyarország és Szlovákia egyenlő arányban finanszíroz, és a két ország európai uniós támogatásokra is pályázik majd. A két híd várhatóan 2007 végére épül meg.

Az utak építéséhez az unió EU Interreg programja biztosíthat forrást, amire 2006. február 15-ig adhatják be pályázatukat a magyar-szlovák határmentén élők. A szomszédsági program keretében — sok egyéb cél mellett – az útépítésre összesen 329 millió forint használható fel. Ugyanerre Szlovákiában csupán 13, 4 millió korona, azaz körülbelül 90 millió forint áll rendelkezésre.

A schengeni csatlakozást követően rendkívül hosszú lesz a nem uniós tagországokkal közös határszakaszunk, amelynek nagy részét a magyar-román határ teszi ki. A 2007-es román csatlakozás előkészítését célozta az a pályázat, aminek nyerteseit tavaly november 15-én hirdették ki. Az EU Interreg IIIA Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében pénzt ítéltek meg többek között az Álmosdtól a Létavértes-Székelyhídi határátkelőhöz vezető út felújítására, a magyar-csanádi Szent-Gellért híd újjáépítésére, a Biharugra-Körösnagyharsány országhatár közötti országos közút burkolatának felújítására, kerékpárút kiépítésére a Kiszom-bor-Csanád nemzetközi határátkelőhelyhez, valamint a Tiborszállás és Börvely közötti, határon átnyúló összekötő út építésének előkészítő munkálataira is. Ezzel együtt a román-magyar határon élők a következő években nem számíthatnak jelentős könnyebbségre a határátlépésnél. A határőrség csak azt ígéri, a schengeni csatlakozás miatt keletre tolódó nagy ellenőrzések nem fogják lassítani a forgalmat. Az átkelőhálózat sűrítésére azonban csak Románia schengeni csatlakozása után számíthatunk, aminek az időpontja még meglehetősen bizonytalan.

Reiter Szilvia