Hatáserősítő harmadik dózisok beadására rendeltek oltóanyagot
A brit kormány 60 millió adagot rendelt a Pfizer gyógyszeripari cégcsoport és a BioNTech biotechnológiai kutatóintézet által a koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyagból kizárólag arra a célra, hogy ezeket a dózisokat az első két adag hatását erősítő harmadik vakcinadózisként adják be a lakosságnak – közölte szerdán Matt Hancock brit egészségügyi miniszter.
Hancock a Downing Streeten tartott szerda esti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kormány az egészségügyi hatóságokkal együtt több mint egy éve dolgozik a hatáserősítő oltási program összeállításán, és klinikai tesztprogramok elvégzését is segítette egy ilyen célú oltási kampány várható hatásainak megállapítására.
A miniszter kijelentette: a 60 millió adag Pfizer/BioNTech-vakcinát „más oltóanyagokkal együtt” még az idén használni kezdik egy országos hatáserősítő oltási program keretében.
Hancock egyelőre nem részletezte, hogy a Pfizer/BioNTech-oltóanyag mellett mely gyártóktól rendel a brit kormány e célra újabb dózisokat.
A szerdán bejelentett 60 milliós rendelés azt jelenti, hogy a brit kormány eddig 100 millió dózist kötött le a Pfizer/BioNTech-vakcinából, ugyanannyit, mint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari csoport közös fejlesztésű oltóanyagából.
A brit kormány nyolc különböző vakcinából eddig összesen csaknem 460 millió adagot rendelt, több mint a háromszorosát annak a mennyiségnek, amely a teljes brit lakosság kétszeri beoltásához szükséges.
Boris Johnson miniszterelnök már a múlt héten jelezte, hogy ősztől újabb, az eddig beadott vakcinák hatását tovább erősítő oltási kampány kezdődik Nagy-Britanniában.
Johnson elmondta: erre azért van szükség, mert jóllehet a nagy-britanniai oltási program már eddig is nagyon sok ember életét megmentette, és nagyon nagy változást eredményezett a járvány dinamikájában, még mindig nincs azonban teljesen pontos kép arról, hogy az eddig kiépített védelem mennyire erőteljes.
Hozzátette: a tudományos szakértők körében továbbra is többségben vannak azok, akik szerint valamikor az idei év folyamán számítani kell még egy koronavírus-fertőződési hullámra Nagy-Britanniában.
Jonathan Van-Tam angliai tisztifőorvos-helyettes ugyanakkor az egészségügyi miniszterrel közösen tartott szerda esti sajtóértekezleten kijelentette: a modellszámítások valóban arra vallanak, hogy lehet még egy felívelő fertőzési hullám, de a kialakult járványdinamika alapján nem kizárható, hogy ez sokkal kevésbé lesz jelentős, mint a most lecsengő hullám.
Van-Tam professzor kijelentette, hogy a mostani nagy-britanniai járványhullám a folyamatosan lefelé tartó számok tanúsága alapján eltűnőben van.
Hozzátette: mozgó egyheti időszakra vetítve a naponta országszerte kiszűrt új koronavírus-fertőződések száma átlagosan jelenleg alig valamivel kétezer felett jár a 67 milliós országban, ami azt jelzi, hogy a járvány a mélypontjához közelít.
A nagy-britanniai koronavírus-járvány januári tetőzése idején szinte minden nap 60 ezret messze meghaladó, esetenként csaknem 70 ezer napi új fertőződést szűrtek ki országszerte.
A The Times című konzervatív brit napilap szerdai kiadásában közölte: a hivatalos adatok alapján elvégzett modellszámításai azt mutatják, hogy Angliában több mint 38 millióan élnek olyan térségekben, amelyekből szinte eltűnt a koronavírus.
A lap ismertetése szerint a hatóságok Angliát 6800, egyenként hozzávetőleg 8200 lakosú térségre osztották a koronavírus-fertőződések regionális szűrése céljából, de az angliai közegészségügyi szolgálat (PHE) a személyes adatok védelme végett nem közöl részletes járványügyi számokat e körzetek közül azokból, amelyekben egy hét alatt háromnál kevesebb új fertőződés történt.
A The Times kimutatta, hogy a PHE az április 22-én zárult egyheti időszakban 4819 körzetből nem ismertetett fertőződési adatokat, és a lap szerint ez arra vall, hogy ezekben a körzetekben – amelyekben több mint 38 millióan élnek – az adott héten kettő, egy vagy egyetlen új koronavírus-fertőződés sem történt.
