Jövő hétfőn szavaz a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentésről az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) – közölték a testület szerda délutáni brüsszeli ülésén, amelyen a dokumentumhoz benyújtott mintegy 260 módosító indítványról tárgyaltak.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A heves indulatoktól sem mentes vitában számos képviselő élesen bírálta a magyar jogállamisági helyzetet.

Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő sajnálatát fejezte ki az Országgyűlés által szerdán elfogadott alkotmánymódosítás és a „Stop Soros” törvénycsomag miatt. Utóbbival kapcsolatban úgy vélekedett, nagyon szerény kérés volt, hogy várják meg a Velencei Bizottság véleményét, de ezt sem teljesítették a magyar hatóságok.

Elmondta, hogy ezen friss fejlemények tükrében módosítani fogják a dokumentumhoz benyújtott egyes indítványokat.

Michal Boni lengyel néppárti képviselő leszögezte: a jelentés nem Magyarország ellen irányul, csak a kormányról szól, s arról, hogy számos szabályt megsértettek. Veszélyesnek nevezte a hajléktalanság kriminalizálását, valamint a menekültekkel dolgozó civil szervezetekre kirótt büntetőadókat. Végezetül kiemelte: szigorúnak kell lenni és világos üzenetet kell küldeni, hogy ezen intézkedések elfogadhatatlanok.

Az osztrák szociáldemokrata Josef Weidenholzer méltatta a jelentést, amely szerinte tényszerű és bizonyítékok alapján készült.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű frakció részéről Marek Jurek azon véleményének adott hangot, hogy a dokumentum csak mélyíti a válságot az EU-n belül és konfliktusokat szül. Aláhúzta: minden nemzetnek joga van kialakítani a saját politikáját, Magyarországon vannak ellenzéki pártok, le lehet váltani a kormányt.

Gál Kinga fideszes képviselő kijelentette: a jelentés tele van valótlanságokkal, ténybeli hibákkal, ráadásul számos olyan ügyet tartalmaz, amelyet már lezártak vagy amely nem is tartozik közösségi hatáskörbe.

Mint mondta, a magyar néppárti képviselők 130 módosítót nyújtottak be, hogy rámutassanak, nem áll fenn az uniós alapértékek megsértésének veszélye az országban. Ezekből azonban csak egy-egy mondatot akartak belevenni a kompromisszumos módosítókba, ebbe viszont nem egyeztek bele.

Párttársa, Járóka Lívia kettős mércét emlegetett, és azt hangoztatta, hogy a „Stop Soros” törvénycsomag bírálói „illegális emberkereskedőket védenek”.

Az ugyancsak fideszes Szájer József szerint a jelentés „valótlanságokra alapozva készít vádiratot Magyarország ellen”. Sérelmezte a szerinte kiegyensúlyozatlan eljárást, illetve azt, hogy a LIBE „egyszerre játszik vádhatóságot és bíróságot”, miközben nem biztosított elég időt és teret a magyar kormány számára, hogy megvédje magát. „Jogállamról papolnak, de nem viselkednek másképp, mint a legközönségesebb diktátorok” – fogalmazott.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában köszönetet mondott Sargentininek a jelentés elkészítéséért, az elfogadásra váró szöveget pedig kiegyensúlyozottnak, visszafogottnak, objektívnek nevezte, és kijelentette, a most elfogadott törvények még nyilvánvalóbbá teszik, hogy „nincs európai értelemben vett demokrácia” Magyarországon.

Rámutatott: a magyar kormány jelenlegi politikájának bírálata nem az ország, és még kevésbé a magyar társadalom elítélését jelenti.

Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő arról beszélt, hogy Magyarországon „alig vannak meg a demokrácia alapfeltételei”, a helyzet lényegesen rosszabb, mint azt ezen jelentés lefesti, ezért ráfér a magyarokra az európai szolidaritás.

Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, ismételten kiderült, hogy az európai baloldal képviselőit hidegen hagyják a Magyarországgal kapcsolatos tények. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a jelentéstevő újságcikkekre és néhány civil szervezet minden alapot nélkülöző vádaskodására alapozva akarja az országot immár sokadszor a vádlottak padjára ültetni.

Mint mondta, kétségessé teszi az Európai Parlament eljárásának komolyságát, hogy a magyar kormány részletes jogi érvelést tartalmazó hivatalos dokumentumaira semmilyen válasz nem érkezett.

Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, atomfegyverként is emlegetett jogállamisági eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi EU-tag egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.