Hidat kell építeni a V4 és Közép-Ázsia között, hogy kölcsönösen előnyös együttműködést folytathasson a két térség a politika, a gazdaság és a biztonság területén – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán külügyminiszteri találkozóján tartott sajtótájékoztatón Szijjártó Péter hangsúlyozta: a két régió hasonló kihívásokkal néz szembe, elkötelezettek a vallási radikalizmus és a terrorizmus elleni küzdelemben, továbbá az illegális migráció visszaszorítását illetően is hasonló az álláspontjuk. Az embercsempészet és a szervezett bűnözés elleni fellépésről is hasonlóan vélekednek – fűzte hozzá.

Kiemelte: az együttműködés szempontjából fontos, hogy a közép-ázsiai országokban jelentős nyersanyagtartalékok vannak, és vízipari beruházások vonatkozásában is együtt dolgozhatnak.

Szijjártó Péter kifejtette: a közép-ázsiai térség az európai energiaellátás diverzifikációja szempontjából kulcsfontosságú lehet a közeljövőben. Emellett ezekben az országokban jelentős vízenergia-források vannak, de ezeknek csak kis részét hasznosítják – közölte. Hozzátette: Magyarországon, illetve Közép-Európában a vízipari technológiák gazdag tárháza áll rendelkezésre, így kölcsönösen előnyös vízipari beruházásokat hajthatnak végre a térségben közép-európai cégek.

Kitért rá: első alkalommal rendeztek külügyminiszteri találkozót ilyen keretben, és az egyeztetést várhatóan követi majd újabb hasonló tanácskozás. A magyar V4-es elnökségi program egyik pontja a globális Visegrád, ami azt jelenti, hogy a V4, mint az EU-n belüli legszorosabb és leghatékonyabb szövetség világossá tegye: az uniónak szüksége van külső szövetségesekre és barátokra, hogy a világpolitikában és a világgazdaságban újra elfoglalja az őt megillető helyet – mutatott rá.

A tárcavezető megjegyezte: a találkozón a vendégük volt az EU különleges képviselője, aki a közép-ázsiai stratégia kidolgozásáért felelős, és ő arról tájékoztatott, hogy az unió most modernizálja a stratégiát.

Kairat Abdurrahmanov kazah külügyminiszter kijelentette: a V4 az egyik leginkább kulcsfontosságú és legígéretesebb partnere lehet a közép-ázsiai országoknak, amelyeknek nagyon hasznos, hogy tanulmányozhatják ezt a sikeres csoportosulást.

Szavai szerint a keddi találkozón a nyitottság, a közös megértés jegyében tárgyaltak. A V4 és Közép-Ázsia közötti együttműködési lehetőségek között említette egyebek mellett az energetikát, a vízgazdálkodást és az oktatást.

Országáról szólva Kairat Abdurrahmanov hangsúlyozta: Kazahsztán jelentősen hozzájárul a békéhez, a stabilitáshoz, az együttműködéshez és a fenntartható fejlődéshez az eurázsiai térségben.

Kérdésre a magyar-kazah kereskedelmi forgalom csökkenését a nemzetközi piacok sebezhetőségével indokolta, de jelezte, hogy megpróbálják újraéleszteni a kapcsolatokat, például a mezőgazdaság területén.

Erlan Abdildajev kirgiz külügyminiszter kifejtette: a visegrádi és a közép-ázsiai államok közötti együttműködés új fejezete mindkét félnek előnyös, kedvező lehet. Az elsődleges a gazdasági kooperáció, de nagy figyelmet szentelnek az oktatási együttműködésre is, ígéretet kaptak például arra, hogy bővítik a magyarországi tanulmányi ösztöndíjas helyek számát kirgiz diákoknak – mondta.

A politikus végül javasolta, hogy a következő találkozójuk a V4-országokkal Közép-Ázsiában legyen.

A külügyminiszter kérdésre elmondta azt is, hogy országa nagyon aktív szerepet vállal a Kína által meghirdetett Egy övezet, egy út stratégiában.

Orbán Viktor miniszterelnök kedd délután az Országházban fogadta a V4-országok, valamint Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán budapesti külügyminiszteri találkozóján részt vett közép-ázsiai országok diplomáciai vezetőit – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A megbeszélésen, melyen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, megállapították: az illegális migráció, az embercsempészet és a szervezett bűnözés mind olyan kihívások, melyek a visegrádi országok és Közép-Ázsia államait hasonlóan érintik.

A tanácskozáson az ígéretes gazdasági együttműködési lehetőségekről is beszéltek; Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban ugyanis jelentős nyersanyagtartalékok vannak, ráadásul vízipari beruházások megindítására is lehetőség nyílhat. Kiemelték az oktatási együttműködés erősítésének szükségességét is, e téren a jövőben bővíthetik a magyarországi tanulmányi ösztöndíjas helyek számát a térségbeli diákoknak – hangzott el a megbeszélésen.

(MTI)