Hidegh Attila, aki az ENSZ-bíróságon a palesztin területek Izrael általi, 1967 óta tartó megszállásának jogszerűségével kapcsolatos meghallgatás harmadik napján Magyarország nevében elsőként szólalt fel, beszédében azt tanácsolta, hogy a Nemzetközi Bíróság ne adjon ki véleményt az 57 éves állapot jogszerűségével kapcsolatban.

Hirdetés

„A bíróság elé terjesztett eljárás közvetlenül hozzájárulhat a konfliktus eszkalálódásához”

– fogalmazott.

Kijelentette: Magyarország véleménye szerint mind a jelenlegi eljárás, mind pedig a Dél-afrikai Köztársaság által a Gázai övezetben állítólag elkövetett népirtás bűntettének vádjával Izrael ellen indított eljárás provokációnak tekinthető a folyamatban lévő konfliktust illetően. Egy vonatkozó vélemény kiadása nem járul hozzá a konfliktus elmérgesedésének elkerüléséhez és azonnali rendezéséhez – mondta.

A bíróság politikai célokra való esetleges felhasználása tovább szíthatja a feszültséget a közelmúlt történelmének egyik legsúlyosabb konfliktusában – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Korábban írtuk

Kocsis Gergő, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ENSZ-főosztályának vezetője beszédében hangsúlyozta: az ügyet illetően a bíróságnak „le kell mondania joghatóságának gyakorlásáról”. Indoklása szerint ezt a jogvita alapvetően kétoldalú jellege és az egyik fél hozzájárulásának hiánya, valamint a konfliktus megoldására már létező jogi keret indokolja.

Kijelentette: a bíróságnak meg kell tagadnia vélemény kiadását, ugyanis az ENSZ Közgyűlésének kérdése nem konkrét izraeli intézkedéseket és jogszabályokat említ, hanem „minősítést tartalmaznak azok jogellenességére” vonatkozóan. Ezek megválaszolásához előbb „meg kell erősíteni a kérdésben szereplő állításokat” – emelte ki.

Arra figyelmeztetett: egy vélemény kiadása „átpolitizálná” a bíróságot, és veszéllyel járna a globális békére és biztonságra nézve, továbbá – szavai szerint – elkerülhetetlenül hozzájárul egy már amúgy is túlfűtött politikai vitához.

„Nem a helyzet újabb jogi értelmezésére van szükség, hanem megújult erőfeszítésre a béketárgyalások újraindításához, végrehajtva az ENSZ Biztonsági Tanácsának összes határozatát”

– fogalmazott Kocsis, majd hozzátette: vélemény kiadása egyenértékű lenne a palesztin-izraeli kérdés megítélésével. A kérdést inkább a már meglévő és elfogadott intézményi struktúrán belül kell kezelni, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsában – szögezte le.

Nincs alternatívája a felek közötti közvetlen tárgyalások mentén létrejövő politikai megoldásnak, amely lehetővé teszi Izrael számára, hogy békében és biztonságban éljen kölcsönös elismerés mellett egy olyan összefüggő és életképes, önálló, demokratikus és független palesztin állammal, amelynek szintén Jeruzsálem a fővárosa – zárta beszédét a főosztályvezető.

Az ENSZ-bíróságon harmadik napja zajlik a palesztin területek 1967 óta tartó izraeli megszállásának jogszerűségével kapcsolatos meghallgatás. Izrael az 1967-es, hatnapos háborúban 66 642 négyzetkilométernyi területet foglalt el, megszállta Jeruzsálem óvárosát, Ciszjordániát, a Gázai övezetet, a Sínai-félszigetet és a Golán-fennsíkot.

A meghallgatást – amely a tervek szerint egy hétig tart – a Nemzetközi Bíróság annak nyomán kezdte meg, hogy az ENSZ Közgyűlése 2022 decemberében nagy többséggel megszavazta, hogy a 15 bíróból álló testület nem kötelező erejű véleményt alkosson a palesztin területek, valamint Kelet-Jeruzsálem Izrael általi 57 éves megszállásának jogszerűségével kapcsolatban.

A bíróság a tervek szerint 52 államot és három nemzetközi szervezetet hallgat meg az Izrael politikájából és intézkedéseiből a megszállt palesztin területeken, valamint Kelet-Jeruzsálemben eredő jogi következményekkel kapcsolatban. Izrael írásban küldte meg véleményét az eljáráshoz.

Az eljárás elkülönül a Dél-afrikai Köztársaság által december végén indított ügytől, amelyben az afrikai ország annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász szélsőséges palesztin szervezet elleni katonai fellépésével Gázában.