Hihetetlen mértékben bezuhant a politikai rendszerbe vetett bizalom
A francia politikai rendszerbe vetett bizalom példátlan mértékben zuhant be az Ipsos legfrissebb, a Le Monde számára készített felmérése szerint, amelyet a legutóbbi kormányválság után végeztek el – írja a Breitbart. A kutatást egy olyan időszakot követően végezték, amikor egy éven belül már a harmadik miniszterelnök mondott le, majd visszatért a posztjára, hogy újabb költségvetési egyeztetésekbe kezdjen. A felmérés összképe egyértelmű: a franciák közel 100 százaléka érzi úgy, hogy hazája rossz irányba halad.
Döbbenetes módon a válaszadók 96 százaléka mondta azt, hogy elégedetlen vagy kifejezetten dühös a jelenlegi franciaországi helyzet miatt. Tízből kilencen úgy látják, hogy az ország hanyatlásban van, ami drámai emelkedés a két évvel ezelőtti adatokhoz képest. Eközben a politikai elitbe vetett bizalom minimálisra csökkent: a megkérdezettek kétharmada szerint a legtöbb politikus korrupt, és nyolcvanhét százalék azt gondolja, hogy saját érdekeiket helyezik előtérbe a közérdekkel szemben.
Emmanuel Macron elnök megítélése különösen rossz, hiszen a felmérés szerint az összes jelentős politikai szereplő közül ő veszítette a legtöbbet a népszerűségéből. Az emberek ötvennyolc százaléka azt szeretné, ha lemondana, szemben a tavalyi ötvenkét százalékkal. Macron az elmúlt hónapokban igyekezett elterelni a figyelmet a belpolitikai csatározásokról, és inkább a közel-keleti és ukrajnai konfliktusokkal foglalkozott, de a franciák hatvanöt százaléka nem bízik abban, hogy képes lenne megvédeni az országot egy esetleges háborús szerepvállalástól.
A közvélemény negyven százaléka komoly és létező veszélnyek tartja, hogy Franciaország belesodródik egy nemzetközi háborús konfliktusba.
Egyre többen követelik a Nemzetgyűlés feloszlatását és új választások kiírását is: a francia társadalom negyvenhárom százaléka támogatná ezt a lépést, ami tizenkét pontos növekedés egy év alatt. A legnagyobb mértékben Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésének szavazói állnak e mögött, hatvannégy százalékos aránnyal, de Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali hívei közül is több mint minden második ezt szeretné.
Az elégedetlenség nem csupán a politikusokkal kapcsolatban mutatkozik meg: a franciák egyre nagyobb része érzi úgy, hogy a demokratikus berendezkedés nem képviseli megfelelően a véleményét. A Nemzeti Tömörülés szavazóinak kilencvenhárom százaléka gondolja így, de az LFI és a baloldali pártok tábora is hasonlóan kritikus. Ebben fontos szerepet játszik a tavalyi választás, amely során Macron – politikai számításból – összefogott a baloldali Új Népfronttal, hogy megakadályozza a nemzeti radikális jobboldal térnyerését. A lépés végül háromosztatú parlamentet eredményezett, amely lényegében kormányzásképtelenné vált, miközben Macron háromszor is olyan miniszterelnököt nevezett ki, aki nem élvezte a választók felhatalmazását.
A rendszer iránti bizalmatlanság már a fiatalabb korosztályt is elérte: a harmincöt év alattiak negyvenkét százaléka szerint egy másfajta politikai berendezkedés legalább olyan jó lehetne, mint a demokrácia, és a franciák nyolcvanöt százaléka egyetért azzal az állítással, hogy „valódi vezetőre van szükség Franciaországban a rend helyreállításához”.
