Elképzelés a hidrogén-hajtóműves Kincsem hypercar fejlesztéséről
Hirdetés

– A Honvédelmi Minisztérium (HM) hivatalosan is foglalkozik a Kincsem hidrogénhajtóművének katonai specifikus fejlesztésével, amit nem mellékesen a kanadai védelmi minisztérium is támogat. Hogyan sikerült ilyen rangos hátteret összehozni egy alapvetően autóipari fejlesztéshez?

– Az áttörést a McLaren Applied bejelentése hozta, amikor stratégiai partnerségre léptek a Bak Motorsszal az új generációs hidrogén-hibrid hajtómű fejlesztésére. Ezután megkeresett minket a Kanadai Nemzetvédelmi Minisztérium Hadseregfejlesztési Főparancsnoksága, hogy az ő tudásuk és információik szerint a mi technológiánk lehet az egyetlen a kibocsátásmentesek közül, amelyik képes teljesíteni a katonai követelményeket harcászati, hadműveleti és stratégiai szinten is. Ezután átterveztük a Kincsem hajtóművét, és beadtuk mint katonai hidrogéngenerátort a NATO DIANA Energy Resilience Challange-be. 1300 pályázó közül egyedüli magyarként bekerültünk a legjobb száz közé, így részletesen is be tudtam mutatni a terveket. Hamarosan felpörögtek az események, a kanadai hadsereg-fejlesztési parancsnok jóváhagyta a projektjavaslatot, amelynek értelmében a Bak Motors az egyik legnagyobb amerikai védelmi ipari cég kanadai leányvállalatával közösen készítsen katonaijármű-prototípust ezzel a hajtáslánccal. Végül a kanadaiak keresték meg a HM Védelmi Innovációs Kutatóintézetét (VIKI), hogy ez a magyar védelmi ipari innováció igen fontos ügy számukra, erősítheti Kanada nemzetbiztonságát, és megoldás lehet a NATO dekarbonizációs törekvéseire is. Itt tartunk most.

– Mitől ilyen értékes a Kincsem mögött álló technológia, és hogyan sikerült hozzájutni?

– Nagyon sok kibocsátásmentes fejlesztést mutattak már be katonai eszközökön, és működtek is, de amikor felmerült az az egyszerű kérdés, hogy mégis miként lehet üzemeltetni a teljes haderőt fosszilis üzemanyagok nélkül, gyorsan elfogytak a jelentkezők, mert nemcsak a jármű harcászati képességét kell szimulálni ebben az esetben, hanem egy komplett dandár hadműveletét és a teljes hadsereg logisztikáját stratégiai szinten is. A kanadaiak úgy látják, hogy a mi fejlesztésünk ezt a próbát kiállja, ez adja az értékét számukra. A Kincsem technológiája, azaz a magnézium-hidrid alapú szilárd fázisú hidrogéntárolás és a közvetlen befecskendezésű belső égésű hidrogénmotor párosítása képes akár – 45 Celsius fokig is működni. Ezzel szemben az üzemanyagcellák nem tudják teljesíteni a katonai elvárásokat hőmérséklet vonatkozásában, folyékony vagy kompresszálthidrogén-infrastrukturát viszont szinte lehetetlen kiépíteni valamely hadművelet előtt a célterületen. A Plasma Kinetics által fejlesztett kaniszterekben a magnézium-hidridet egy rendkívül vékony nanofilmre viszik fel, ez szilárd formában tárolja a hidrogént, és lézer segítségével szabadul fel. A Bak Motors ezt az eljárást meg is vásárolta az amerikai cégtől, többek között a katonai szektorra vonatkozó exkluzív technológiai licencet is, ami lehetővé teszi, hogy a katonai generátorok, áramfejlesztők és szárazföldi járművek esetén kizárólag mi fejlesszük és gyártsuk ezt a technológiát.

Korábban írtuk

– Milyen harceszközökben lehet jövője a fejlesztésüknek?

– A Plasma Kinetics alaptechnológiáját jelenleg vizsgálják, hogyan alkalmazhatják az űreszközök, a légierő, a haditengerészet és a szárazföldi erők. A mi brit–magyar fejlesztői képességünkkel és tapasztalatunkkal a szárazföldi rendszerekre fókuszálunk (bázist ellátó generátorok, közepes és nehéz logisztikai járművek, kamionok, gyalogsági harcjárművek és talán a jövőben nehéz harckocsik), azaz a PK technológiája esetében az űrrel és a rakétákkal ellentétben erre a szektorra nem vonatkozik a Pentagon ITAR (Nemzetközi Fegyverkereskedelmi Szabályozása) korlátozása, így nagyobb a mozgásterünk. Eisenhower tábornok mondta egyszer, hogy a csatákat, hadjáratokat, sőt háborúkat elsősorban a logisztika miatt nyerték vagy veszítették el. A mi fejlesztésünkkel légköri nyomáson egy húszlábas konténerben egy tonna hidrogén tárolását lehet megoldani és azt mozgatni. Így bármilyen műveleti terület szélén egy decentralizált energiatermelő és -tároló hálózat építhető ki. Nem kell szállítani légi úton az üzemanyagot és a vizet, mint Afganisztánba vagy az Északi-sark környékére, ahol így a kétdolláros üzemanyag a végén 400 dollár lett. Egyúttal jelentősen csökken a logisztikai lánc sérülékenysége. Egy hidrogénplatformon működő dandár saját maga termeli az ivóvizet, ami új szint a hadműveleti tempó vonatkozásában, mivel nem kell a taktikai egységeknek bevárni az ivóvízellátmányt. Amennyiben mindezt irányított energiájú fegyverekkel is párosítjuk, akkor egy szilárdhidrogén-kaniszterbe tudtuk integrálni az üzemanyag-, víz- és lőszerlogisztikát, megjegyzem, a világon elsőként.

– Már önmagában az is nagy szó lenne, ha a katonáknak nem kellene annyi akkumulátort magukkal cipelniük a műveleti területen, de ha belegondolunk, hogy az egzoszkeletonok elterjedésének legnagyobb akadálya a megfelelő áramforrás hiánya, akár ezt a problémát is meg lehetne oldani…

– A katonáknak már az afgán háborúban is komoly kihívást jelentett az egyéni energiaellátás. Ismerős az az érzés, amikor lemerül az okostelefon? Akkor képzeljük el azt a szituációt, amikor a különleges erők tagjai egy 72 órás akció vége felé azzal szembesülnek, hogy nincs elég áram a kommunikációhoz és a GPS-alapú rendszerhez. Az elmúlt években a digitális támogató technikák olyannyira elterjedtek, hogy az energiafelhasználás is exponenciálisan emelkedik, a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésével pedig ugrásszerűen nőni fog. A jövőbeni haderő sikerének a kulcsa az, hogy kié lesz a leghatékonyabb energiaforrás, tárolási kapacitás és logisztika.

– Most minden azt mutatja, hogy a jövő az akkumulátoros villanyautóké. A Bak Motors miért nem maradt ennél a megoldásnál?

– Már a jelen is az elektromos autóké, főleg városban, ahol ki van építve az infrastruktúra. Az európai városi közlekedés jövője is ez lesz, mivel a kontinens lakosságának 75 százaléka városban él. A mi esetünkben a tisztán elektromos hajtáslánc a hiperautó-piacon sikertelen. Nincs motorhang, márpedig a vevőknek az nagyon fontos, arról nem is beszélve, hogy már nem igazán akarnak 2,5-3 millió eurót kifizetni egy elektromos hiperautóért, amit a kínaiak a töredékéért kínálnak. Tehát minket a piac vezérelt ebbe az irányba. A hidrogéntechnológia ott fog berobbanni, ahol nagy teljesítmény kell hosszú távon, és nincsen minden sarkon töltőállomás. Vegyük például a harckocsikat. Olvastam egy Pentagonnak készített megvalósíthatósági tanulmányt, ami arról szólt, mi lenne, ha a legmodernebb Tesla akkumulátortechnológiáját integrálnák egy M1A2 Abramsbe. Kezdjük azzal, hogy 30 tonnával lenne nehezebb az eleve 60 tonnás tank. Kérdezzen meg egy harckocsikezelőt, ki merne-e menni akár csak a gyakorlópályára is egy száztonnás harckocsival. De ahhoz, hogy ezt az akkumulátort 15 perc alatt fel tudják tölteni, 29 megawatt energia szükséges, ami nagyjából egy tízezer fős város energiaigényének felel meg. Mindez egyetlen harckocsihoz, amiből egy dandárban van 78 darab, nem beszélve a 394 gyalogsági harcjárműről és 874 teherautóról, hogy csak a lényegesebbeket említsem. Ez megoldhatatlan. Az egyik kanadai képességfejlesztési tiszt meg is kérdezte az amerikai kollégáját, hogy mégis mégis miként képzelték el, hogy 2050-től elektromos tankokat fognak dandárszinten tölteni. A válasz az volt, hogy műholdról. A kanadaiak és a britek azóta gőzerővel dolgoznak a hidrogéntechnológián.

– A civil szférában is bőven vannak olyan nagyvasak, amiket nem lenne szerencsés folyton tölteni…

– Valóban, ahogy egy harcjárművet nem lehet teljesen elektromossá alakítani, úgy egy kombájnt sem lehet fenntarthatóan így működtetni. Az ország elindult az energiafüggetlenséghez vezető úton, és ez már nem fikció. Úgy látom, hogy a zöldenergia-beruházások hatékonyabbá tételéhez elengedhetetlen lesz a hidrogén mint kiegészítő megoldás. Így a mi technológiánk annak ellenére, hogy egy hiperautó inspirálta, végül nem csak katonai járműveket fog mozgatni. Reális esélye van a teljes magyar mezőgazdaságot leválasztani a fosszilis üzemanyagokról. Ha ma megkérdeznek egy gazdát, mi az egyik legjelentősebb költsége, akkor bizony rá fogja vágni, hogy a dízel. Nézze meg Németországot, hogy reagáltak csak az áfa jogszabályi változására. Amennyiben a hidrogén tárolását légköri nyomáson megoldjuk, minden mezőgazdasági komplexum képes lesz előállítani szél- vagy napenergiával, biogázzal hidrogént. Ha ez a helyben megtermelt hidrogén látja el a mezőgazdasági erőgépeket, akkor az agrárium energiaellátása decentralizált, önellátó és szuperzöld lesz. Katonai fejlesztésünkkel párhuzamosan erre is fókuszálunk, mivel jelenleg védelmi ipari előírás a kettős hasznosítás, és minél több hasznosítási lehetőségünk van, annál sikeresebbek leszünk. Úgy számolunk, hogy a civil kamionok, teherjárművek, mezőgazdasági járművek piaca hirtelen berobbanhat, miután bemutattuk a katonai prototípust.

– Nemrég felvetette, hogy érdemes lenne létrehozni egy virtuális fejlesztési központot. Miként hozhatna ez kitörést Magyarország számára?

– Három jól meghatározható kitörési pont lehet Magyarország számára egy ilyen intézmény: a járműipar, a digitális iker és a zöldenergia-tárolás szektora. A magyar járműipart újra kellene szervezni és tervezni. Példát kell venni a sikeres kínai és más ázsiai nemzeti autóprogramokról, ahol a virtuális fejlesztésnek köszönhetően az odatelepített német beszállítói képességet a saját termékek gyártásába tudták integrálni. Tehát az IP, a szellemi tulajdon az övék, és azt a terméket saját nemzeti márka alatt gyártják és árulják. Ezt az ázsiai példát követni kell, mert amennyiben marad az egyoldalú, alárendelt beszállító felállás, hiába jön létre még öt új autógyár, a GDP-nk akkor is közelebb lesz Kazahsztánéhoz, mint Németországéhoz. Egyszerűen azért, mert akié a szellemi tulajdon, az dönt arról, hogy kivonja-e a forrásokat a gyártó országból vagy sem. És a németek rendszerint ki is vonják azt a pár ezer milliárd forintot, amit az ország megtermel. Kína lakosságarányosan sokkal kevesebb autót gyárt, mint Magyarország, mégis sokkal sikeresebb, és a megtermelt jövedelmet az országban tudja tartani.

– Jól értettem, hazai autómárkákra gondol?

– Pontosan. A következő 10-15 évben Magyarországnak saját nemzeti járműmárkákat kell létrehoznia az idetelepített német–magyar beszállítói adottságokra alapozva, és ez csak egy virtuális fejlesztő központtal lehetséges, ahol olyan digitális tervező-, szimulátorképességek vannak, amelyekkel komplett autót és egyéb járművet tudunk úgy tervezni, hogy az saját fejlesztésű legyen. Megvan az a szerencsés helyzetünk, hogy az ázsiai akkumulátorgyárak Magyarországot választották, így képesek lehetünk ezen akkumulátorok köré megtervezni a saját modelljeinket, így a kínai példát követve 10-15 év alatt odajuthatunk, hogy a járműiparban megtermelt jövedelmet az országban tudjuk tartani.

– Mi az a digitális iker?

– Ez a második kitörési pont, egy fizikai gyártási eszköz digitális-virtuális ábrázolása. Ez a piac még öt-hat éve alig létezett, de ma már tízmilliárd dolláros dimenzió, a 2030 évekre pedig minden előrejelzés szerint megtízszereződik. Mivel a termékfejlesztés, -szimulálás és -tesztelés a virtuális térben történik, ezért a határoknak nincs jelentőségük. Magyarországnak ki kell építeni azt digitális fejlesztési kapacitást, ami ezen a piacon sikeres lehet, és ezáltal növelni tudja az ország digitális GDP-jét. A harmadik és számomra az egyik legizgalmasabb lehetőség a zöldenergia tárolása. Látjuk, hogy a mesterséges intelligencia elképesztő sebességgel modellez és fejleszt ki korábban soha nem látott vegyületeket, kémiai kötéseket és konstrukciókat. Ahhoz, hogy az ország a zöldenergia terén regionális hatalom legyen, az kell, hogy megtermelje ezt a zöldenergiát, de az is elengedhetetlen, hogy hatékonyabban tudja tárolni, mint régiós szomszédaink. A sikeres tárolásnak két pillére van, az egyik az alapanyag, a másik az innováció. Ha tetszik, ha nem, földrajzi tény, hogy az energiatároláshoz szükséges alapanyagok többsége Kínában van. Ez a helyzet az akkumulátorokba épített lítiumion és magnézium esetében is, ami a hidrogén szilárd testű tárolását teszi lehetővé. Egy hazai fejlesztő központ a mesterséges intelligenciának és a kvantumképességnek köszönhetően olyan új vegyületeket, kémiai és műszaki konstrukciókat tud kidolgozni, ami hatékonyabbá teszi az energiatárolást. Ez a képesség párosulva a kínai alapanyaggal nagyon jelentős versenyelőnyt adna Magyarországnak. Ez a három kitörési pont elképesztő lehetőségeket rejt, de kiaknázásukhoz nélkülözhetetlen egy virtuális fejlesztő központ, illetve a Honvédelmi Minisztérium partnersége és védelme ahhoz, hogy a korai fázisú fejlesztések szellemi tulajdonjoga ne kerüljön külföldi tulajdonba olyan könnyen, mint ahogyan eddig, illetve ezen ipari fejlesztések kettős célú hasznosítása erősítse hazánk védelmi képességét és energiarezilienciáját.