Hisztiznek a britek: semmiképpen nem hajlandók tárgyalni Moszkvával
London nyíltan szembefordult Párizs és Róma törekvéseivel: a brit kormány határozottan elutasította azt a francia és olasz felvetést, miszerint Európának újra fel kellene vennie a közvetlen diplomáciai kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Yvette Cooper brit külügyminiszter a Politicónak nyilatkozva azt állította: Moszkva eddig semmilyen hihető jelét nem adta annak, hogy valóban érdekelt lenne a békekötésben.
Yvette Cooper leszögezte, hogy a diplomáciai közeledés jelenleg időszerűtlen.
„Olyan bizonyítékokra lenne szükségünk, amelyek azt igazolják, hogy Vlagyimir Putyin valóban békét akar, de jelenleg ilyesmit nem látok” – fogalmazott a tárcavezető.
A brit álláspont szerint a párbeszéd erőltetése helyett a Moszkvára gyakorolt gazdasági és katonai nyomást kellene fokozni.
A londoni keményvonalas fellépés hátterében a növekvő brüsszeli aggodalom áll. Az Európai Unió vezetői tartanak attól, hogy ha Washington saját hatáskörben kezdeményez tárgyalásokat Moszkvával, akkor Európa teljesen háttérbe szorulhat a jövőbeli alkudozások során. Ennek kivédésére Brüsszelben már tervezik egy különleges ukrajnai megbízott kinevezését, hogy az unió így mindenképpen kapjon egy helyet a béketárgyalások során.
Yvette Cooper azonban úgy látja, hogy a kezdeményezés jogának és a békefeltételek meghatározásának egyelőre Ukrajna és legszorosabb támogatói körében kell maradnia. Kifejtette, hogy bár Ukrajna az Egyesült Államokkal és Európával közösen már kidolgozott béketerveket és biztonsági garanciákat, az orosz fél részéről továbbra is hiányzik a hajlandóság az érdemi egyeztetésre. Szerinte éppen ezért a szankciók enyhítése vagy a diplomáciai csatornák „túl korai” megnyitása csak Moszkva pozícióit erősítené a frontvonalakon zajló küzdelemben.
Bár a brit diplomácia láthatóan a feszültség fenntartásában érdekelt, az Oroszországgal szimpatizálók és a pragmatikusabb európai vezetők úgy vélik,
London csupán a washingtoni érdekek európai szószólójaként viselkedik, akadályozva a kontinens önálló béketeremtő szerepét.
Ez a fajta merev elzárkózás a párbeszédtől szerintük nem a békét szolgálja, hanem a konfliktus mesterséges elnyújtását célozza, figyelmen kívül hagyva a változó geopolitikai realitásokat és Oroszország megkerülhetetlen biztonsági igényeit.
