Hogyan forgatja ki a Nyugat az igazságot?

Jacques Baud arról is kifejtette a véleményét, hogy miként forgatja ki az igazságot a Nyugat az ukrajnai háborúban, és válik egyoldalú, 100 százalékig ukrán szempontúvá a világ ezen szegletében a tájékoztatás. A portál az interjú ismertetésével szeretné bemutatni, hogy a nyugati világban is sokan látják, mi folyik valójában Ukrajna körül.

Ha valaki az orosz-ukrán háborút a nyugati fősodor médián át követi, majd elolvassa a volt svájci titkosszolgálati tiszt, NATO-tanácsadó és az Operation Z című könyv szerzőjének, Jacques Baudnak a nyilatkozatait a Grayzone oknyomozó portálon, valószínűleg jól összezavarodik. Baud kijelentései ugyanis egyáltalán nem illeszkednek abba a képbe, amelyet Nyugaton az ukrajnai háborúról, de különösen Oroszországról és Vlagyimir Putyinról festenek. Az egykori svájci titkosszolgálati tiszt értékelése az ukrajnai háborúról teljesen ellentmond a nyugati fősodor média olvasatának.

– A mainstream médiában tálalt információk 100 százaléka az ukrán propagandától származik. Értem ezalatt a számokat, a sérültek számát, a halálos áldozatok számát, az állítólagos háborús bűnöket, szóval mindent

– szögezi le Jacques Baud, akinek korántsem ez az egyetlen kijelentés, amelyet olvasva sokan valószínűleg megdörzsölik a szemüket. Először is, az Egyesült Államokban és Nyugaton szinte előre eldöntött kérdés, hogy Putyin atomfegyvert fog bevetni az ukrajnai háborúban. Baud azonban ezzel vitába száll. Mint rámutat, szeptember 21-i beszédében Putyin nem fenyegetőzött kifejezetten nukleáris fegyverek bevetésével. Az orosz elnök csak azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország az összes rendelkezésére álló fegyverrendszert felhasználja, ha területi integritását fenyegetik. Baud szerint ezen elsősorban a hiperszonikus és több fejjel rendelkező rakétákat kell érteni, a nukleáris robbanófejeket azonban nem.

A biztonsági szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország a <no first use> politikát képviseli az esetleges nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatban. Ez pedig azt jelenti, hogy katonai konfliktus esetén biztosan nem Putyin lenne az első, aki megnyomná a nukleáris gombot.

Más a helyzet az Egyesült Államok esetében. Joe Biden ebben az évben eltávolodott ettől az „elsőként nem használjuk az atomfegyvert” szlogennel leírható politikától. Washington tehát nyitva tartja az atomcsapás lehetőségét. És még valami, az Egyesült Államok legközelebbi szövetségese, Nagy-Britannia láthatóan szintén kész vészhelyzetben nukleáris csapást indítani Oroszország ellen. Liz Truss éppen most lemondott miniszterelnök ezt egyértelműen megerősítette, mikor a Times rádiónak adott interjújában kijelentette: „Készen állok erre!”

Baud arra is rámutat, hogy a háború kitörése óta az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának többször is sikerült meghiúsítania az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodást.

Már márciusban, nem sokkal a háború kezdete után süket fülekre találtak Putyin szavai, amelyek szerint Ukrajna és Oroszország „nagyon-nagyon közel áll a békemegállapodáshoz”. Akkoriban az Egyesült Államok és a Nyugat nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy utasítsa el a kompromisszumot Oroszországgal. Ezzel összefüggésben Baud rámutat arra, hogy Oroszország és Ukrajna között eddig három kísérlet történt a béketeremtésre, de a Fehér Ház és a Nyugat mindegyiket elcsípte már az elején.

Az első kísérletre a háború kitörését követő napon, február 25-én került sor. Mint Baud mondja, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel ekkor közölte az EU, hogy egy 450 millió eurós fegyver „segélycsomagot” már összeállítottak a számára. Hasonló volt a második kísérlet márciusban – mondja Baud –, de ismét úton voltak a Nyugatról érkező fegyverszállítmányok, ezúttal 500 milliós értékben. Mint a szakértő megjegyzi, Boris Johnson akkori brit miniszterelnök kifejezetten azért repült Kijevbe, hogy befolyásolja Volodimir Zelenszkijt, és megakadályozza a békemegállapodást.

Harmadik próbálkozásra Recep Tayyip Erdogan török elnök békemegállapodást akart kötni. De itt is közbeszólt Boris Johnson. Miután „váratlanul” Kijevbe repült, Johnson az ukrán fővárosban tartott sajtótájékoztatón egyértelművé tette, hogy nincs tárgyalás az oroszokkal.

– Harcolnunk kell. Nincs helye az oroszokkal folytatott tárgyalásoknak!

– mondta Johnson, aki valószínűleg az Egyesült Államok és Európa nevében is beszélt.

Baud szerint a Nyugat teljesen rosszul számolt a szankcióival, és cinikusan visszaél Ukrajna kiszolgáltatottságával is. Úgy véli, a Nyugat szemszögéből nézve az ukrajnai háború kizárólag arra irányul, hogy Oroszországot térdre kényszerítse, és gazdaságilag kiüsse. S hogy mi lesz Ukrajnával? – Ezzel senki sem törődik – mondja Baud. Az Egyesült Államok stratégiai érdekeit szolgálja. Az Egyesült Államok és a Nyugat azonban meglehetősen rosszul számolt, mert az eredeti cél Oroszország provokálása volt, hogy szankciókkal tönkre tudja tenni a gazdaságát.

A probléma azonban most az, hogy a szankciók semmivé váltak. Azt feltételezték, hogy Oroszország gyorsan összeomlik alattuk. Ám a várakozásokkal ellentétben Oroszország nem omlott össze, és boldogan küzd tovább.

– Szankciókat szankciókra vetettünk ki anélkül, hogy ezzel bármit is elértünk volna – summázta a Nyugat szankciópolitikáját az egykori titkosszolgálati tiszt, aki mindebből következtetésként azt vonja le, hogy a Nyugat saját hibájának áldozata lett. A nagy vesztes pedig a jelenleg energia- és gazdasági válságba süllyedő Európa. De a legnagyobb szenvedő Ukrajna, amely csupán gyalog a Nyugat sakktábláján.

A moszkvater.com cikkét ITT olvashatják.