Hogyan tovább, Ausztria?
Ausztriában a tavaly szeptemberi választások óta egyik pártnak sem sikerült kormányt alakítania. Újra patthelyzet van, miután nem jött létre a szabadságpárti-néppárti kormánykoalíció és Herbert Kickl (FPÖ) visszaadta a kormányalakítási megbízást az államfőnek. Most három lehetőség közül lehet választani.
A tavaly szeptemberi választásokat az Osztrák Szabadságpárt nyerte meg 28,85 százalékkal, de Alexander Van der Bellen október elején a győztes helyett a második helyen végző Osztrák Néppártot (ÖVP) bízta meg a kormányalakítással. Az Osztrák Néppárt a szociáldemokratákkal és a liberális NEOS-szal kezdett tárgyalásokat.
Január elején a koalíciós tárgyalások zátonyra futottak és világossá vált, hogy Karl Nehammer vezetésével mégsem jön létre a vesztesek baloldali koalíciója: a liberális NEOS borította a tárgyalásokat, és kihátrált. Nehammer ekkor megpróbálta behozni a korábban teljesen elutasított Zöld Pártot is, ami már a kapkodás biztos jele volt. Amikor kiderült, hogy a Zöldek is nemet mondanak, Nehammer lemondott.
Ezt követően Alexander Van der Bellen Herbert Kicklt, a győztes Osztrák Szabadságpárt elnökét bízta meg a kormányalakítással. A tárgyalások az ÖVP-vel kezdetben jól haladtak, de a két párt egyeztetése az utóbbi napokban lelassult, noha január elején még fontos gazdasági kérdésekben megállapodtak az uniós deficiteljárás megelőzése érdekében.
A két párt koalíciós egyeztetése most azért végződött kudarccal, mert nem tudtak megállapodni a tárcák elosztásában, különösen abban, hogy ki irányítsa a pénzügyminisztériumot, illetve a belügyminisztériumot. Herbert Kickl, az FPÖ vezetője azt mondta, hetekig hallgatott, hogy ne veszélyeztesse a koalíciós tárgyalásokat. De most a közvéleménynek tudnia kell az igazságot: hat minisztériumhoz ragaszkodott az ÖVP, és azzal érvelt, hogy ezeket a tárcákat az SPÖ vezetése mellett is mindig megkapták. Ebbe Kickl nem egyezett bele.
Alexander Van der Bellennek ismét fontos döntést kell hoznia. Három lehetséges forgatókönyvközül választhat:
- Az első, hogy ismét a választáson második helyen végző Néppártnak adhat esélyt kormányalakításra, mert az SPÖ és a NEOS az elmúlt napokban már többször jelezte, hogy a korábbi kudarc ellenére hajlandó lenne a koalíciós együttműködésről újra egyeztetni.
- A második, hogy a parlament dönthet előre hozott választások kiírásáról, amelyre néhány hónap múlva kerülhet sor.
- A harmadik, hogy kinevezhet egy szakértői kormányt. Ez lenne az a titkos terv, amelyet az osztrák sajtó néhány napja megszellőztetett.
Van der Bellen a következő napokban megbeszéléseket folytat az érintett politikusokkal, hogy feltárja, melyik lehet sikeres ezek közül a lehetőségek közül.
Az FPÖ vezetője, Herbert Kickl a konzervatív ÖVP-vel folytatott tárgyalások befejezése után az előrehozott választások mellett emelt szót.
Ez összhangban van a népakarattal, amit az oe24 hírportál felmérése is alátámaszt: a válaszadók 72 százaléka előrehozott választást akar. A többi párt viszont mindenáron szeretné elkerülni ezt az opciót, mivel egy új választás az Osztrák Szabadságpárt soha nem látott mértékű előretörését hozná. A legfrissebb felmérések szerint az Osztrák Szabadságpárt jelenleg 34 és 37 százalék között áll, messze megelőzve a második helyen álló Néppártot (ÖVP) és a vele holtversenyben álló Osztrák Szociáldemokratákat (SPÖ), amelyeknek a támogatottságát külön-külön 19 és 22 százalék közt mérik. Egyes értesülések szerint Van der Bellen a döntésével megvárja a német választások eredményét, amelyre február 23-án kerül sor.
