Holtponton a tárgyalások

Theresa May szerint holtpontra jutottak a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről folyó tárgyalások, mivel az Európai Unió nem adott magyarázatot arra, hogy a beterjesztett, ám a salzburgi informális EU-csúcson elvetett brit javaslatcsomag miért ásná alá az EU egységes belső piacát. A brit miniszterelnök ugyanakkor biztosította a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokat arról, hogy az ő jogosultságaikat nem fenyegetné az sem, ha a Brexit-tárgyalások megállapodás nélkül zárulnának.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A konzervatív párti kormányfő pénteken, Downing Street-i hivatalából közvetített nyilatkozatban foglalta össze az ausztriai városban tartott előző napi csúcsértekezlet fejleményeit. 

Kiemelte: Donald Tusk, a tagországok állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács elnöke azzal utasította el a brit javaslatokat, hogy azok érvényesítése aláásná az Európai Unió egységes belső piacát.

May szerint ugyanakkor Tusk nem adott részletes magyarázatot arra, hogy ez miért lenne így, és nem is tett ellenjavaslatot, „így most patthelyzetbe kerültünk”.

A brit kormányfő szerint a Brexit-tárgyalások e késői szakaszában elfogadhatatlan a másik fél javaslatainak elutasítása részletes magyarázat vagy ellenjavaslat nélkül, és amíg az EU nem ismerteti, hogy számára melyek az igazi problémák, és ezekre nem javasol alternatív megoldást, addig nem lehet haladást elérni.

Theresa May hozzátette: a brit kormánynak addig is folytatnia kell és folytatni is fogja az előkészületeket arra az eshetőségre, hogy a Brexit-tárgyalások megállapodás nélkül zárulnak. 

Hangsúlyozta mindazonáltal, hogy a Nagy-Britanniában élő és dolgozó több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár jogosultságai ebben az esetben sem csorbulnának.

Theresa May szerint érthető, ha a külföldi uniós polgárok aggódva mérlegelik, hogy az ő jövőjük szempontjából mit jelenthet a salzburgi csúcs kimenetele. „Egyértelműen hangsúlyozni szeretném Önöknek, hogy az Önök jogosultságait a (Brexit feltételeiről szóló) megállapodás elmaradása esetén is megvédjük. Önök a barátaink, szomszédaink, kollégáink, és szeretnénk, ha maradnának” – fogalmazott a brit miniszterelnök.

A Salzburgban történtekről szólva kijelentette: két olyan nagy horderejű ügy van, amelyben London és az EU álláspontja igen messze áll egymástól.

Az egyik a jövőbeni gazdasági kapcsolatrendszer, itt ugyanis az Európai Unió változatlanul mindössze két lehetőséget kínál. Az egyik az, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Gazdasági Térség, illetve az EU vámuniójának tagja. „Egyszerűen szólva ez azt jelentené, hogy továbbra is tartanunk kellene magunkat az összes EU-szabályhoz, folytatódna az EU-ból érkezők ellenőrizetlen bevándorlása, és nem tudnánk megkötni azokat a kereskedelmi egyezményeket, amelyekre más országokkal törekszünk” – mondta Theresa May.

Hozzátette: mindez „csúfot űzne” a brit EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos többségének győzelmével végződött – népszavazásból.

Theresa May szerint az EU által ajánlott másik lehetőség egy alapszintű szabadkereskedelmi megállapodás, amely ellenőrzéseket vezetne be Nagy-Britannia és az EU határforgalmában. „Ennél is rosszabb” azonban, hogy Észak-Írország e javaslat alapján gyakorlatilag az EU egységes belső piacának tagja maradna, vagyis gazdasági értelemben „véglegesen leválna” az Egyesült Királyság többi térségéről.

Az EU javaslata szerint Észak-Írország és Írország közös vámövezetet alkotna a Brexit után, elkerülendő, hogy az ír-északír határon – amely az Egyesült Királyság ész EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz – vissza kelljen állítani a hosszú ideje nem létező fizikai határellenőrzést.

London ezt a javaslatot kezdettől határozottan elveti, azzal az érvvel, hogy így az Ír-tengeren jönne létre vámhatár Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között.  

Pénteki nyilatkozatában Theresa May kijelentette: ez a megoldás nem venné figyelembe azt a tényt, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyság integráns része, ezért egy ilyen megállapodást „én soha nem fogadnék el, és megítélésem szerint egyetlen más brit miniszterelnök sem menne bele ilyesmibe”.

„Az EU-nak világosan kell látnia, hogy nem fogom semmissé tenni a népszavazás eredményét, és az országomat sem fogom feldarabolni” – tette hozzá a brit miniszterelnök.