Hoppá: Von der Leyen szerint a korábbi gyarmati hatalmaknak bocsánatot kell kérniük

A Karibi Közösség (Caricom) kormányfőinek csütörtökön Barbadoson tartott 48. ülésén, amelyen von der Leyen is részt vett, Dickon Mitchell grönlandi miniszterelnök felszólította a nyugati vezetőket, hogy ismerjék el a rabszolgaságot emberiség elleni bűncselekménynek, és biztosítsák a megfelelő jóvátételt, hogy megakadályozzák az ilyen atrocitások megismétlődését.

„Nem akarok udvariatlan lenni” – mondta Mitchell von der Leyennek. „De megmondom önnek: a jóvátétel kérdése… olyan kérdés, amelyet fel fogunk vetni önnel”.

A transzatlanti rabszolga-kereskedelem során afrikaiak millióit hurcolták el hazájukból, európai kereskedők vásárolták meg őket, erőszakkal Amerikába szállították őket, és rabszolgának adták el. 1517 és 1867 között mintegy 12,5 millió ember kényszerült arra, hogy az Atlanti-óceánon átvezető úgynevezett középső útvonalon, kegyetlen bánásmódot és betegségeket elszenvedve végigjárja az utat. Csak mintegy 10,7 millióan élték túl az utat, és csaknem 40%-ukat küldték Brazíliába cukornádültetvényekre dolgozni.

A rabszolgaság és a gyarmatosítás miatti jóvátételi követelések évek óta tartanak, de világszerte egyre nagyobb támogatást élveznek, különösen a Caricom és az Afrikai Unió (AU) körében.

A Caricom felvázolt egy jóvátételi tervet, amely magában foglalja a technológiai transzferre és az egészségügyi válság és az írástudatlanság kezelésére irányuló beruházásokra vonatkozó felhívásokat. Eközben az AU saját stratégiájának kidolgozása folyamatban van.

„Tartozunk magunknak és az emberiség jövőbeli generációinak azzal, hogy biztosítjuk, hogy [a rabszolgaságot] emberiség elleni bűncselekményként fogadják el, és hogy megfelelő bocsánatkérést és kártérítést fizessenek, valamint hogy a nemzetközi közösség elfogadja, hogy ez soha többé nem fordulhat elő” – idézte Mitchell szavait a Reuters.

Von der Leyen válaszolt Mitchellnek, de nem említette a jóvátételt, csak annyit mondott, hogy „a rabszolgaság az emberiség elleni bűncselekmény… és minden egyes emberi lény méltósága és egyetemes jogai érinthetetlenek, és minden eszközzel meg kell védeni őket”.

Antigua és Barbuda miniszterelnöke, Gaston Browne Mitchell megjegyzéseit megismételve a Guardiannek azt mondta, hogy a karibi államok nem „alamizsnát”, hanem „bocsánatkérést kérnek az elődeik által elkövetett hibákért”.

A karibi vezetők szerint még nem állapodtak meg konkrét számokban a jóvátételre vonatkozóan, de a kérdésben a konstruktív együttműködés a prioritás. A barbadosi rendezvényt követően zárt ajtók mögött zajló megbeszéléseken vitatták meg a kártérítés kérdését, amelyeken Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is részt vett.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.