Horvát lap: veszélyben a fűtési szezon
Horvátország egyetlen gáztárolójának töltöttsége nem fogja elérni a nyolcvan százalékot novemberre, mert a gázkereskedők szerint ez óriási veszteséggel járna számukra, amit nem tudnak vállalni – írta a Jutarnji List című horvát napilap kedden.Az Európai Unió a stratégiai földgáztárolók feltöltésének felgyorsítását sürgeti annak érdekében, hogy a következő fűtési szezonban legyen elég gáz a háztartások és a vállalatok számára. A földgáztárolókat 2022 november elsejéig legalább 80 százalékra, a következő években pedig 90 százalékra kellene feltölteni, hogy a gázszolgáltatás az ellátás akadozása esetén is biztosítható legyen – olvasható a lapban.
A Sziszek-Monoszló (Sisacko-Moslavacka) megyei Okoliban lévő fölgáztároló töltöttsége ugyanakkor csak 18 százalék. Az 5000 gigawattóra maximális kapacitású tárolóban 770 gigawattóra gázt tárolnak, és március óta nem történt változás – mutatatott rá a lap.
Az újságnak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő gázkereskedők elmondták: a jelenlegi piaci árak mellett a cégek minden megawattóra gázon 5 eurót veszítenének, ez 80 százalékos töltöttségnél 16,3 millió euró veszteséget jelent. „Erre egyetlen cég sem vállalkozik, és nem is lenne szabad vállalkoznia” – hangoztatták.
Dalibor Pudic, a horvát gázközösség egyesület elnöke a lapnak úgy nyilatkozott: a gázellátás biztosítása az állam feladata és nem várható el a kereskedelemi cégektől, hogy veszteséggel működjenek.
Horvátország egyetlen gáztárolója – más európai gáztárolókhoz hasonlóan – kereskedelmi alapon működik, kereskedelmi cégek vásárolnak benne kapacitásokat és saját érdekeik szerint kereskednek a gázzal – hangsúlyozta.
Hozzátette: ha az állam fel is vásárolná a gázkapacitásokat, nincs arra garancia, hogy a mostani piaci áron számolt 320 millió euró értékű gázt el tudná adni valakinek. Horvátország gázellátásának 57 százaléka az Omisaljban épült, krki LNG-terminálon (cseppfolyósított földgáz-terminál) keresztül érkezik Horvátországba, 21 százaléka hazai termelésű földgáz, 22 százaléka pedig Oroszországból származik.
A teljes gázfogyasztás felét a háztartások használják fel, 27,7 százalékát a távfűtő- és hőerőművek, 11,3 százalékát az ipar és 15 százalékát a Petrokemija műtrágyagyár.