Fotó: http://www.shutterstock.com/illusztráció
Fotó: shutterstock.com, illusztráció
Hirdetés

A választói névjegyzékbe csak azok kerülhetnek be, akiknek érvényes bejelentett lakcímük és személyi igazolványuk is van Horvátországban. Ami a diaszpórát és a szomszédos országokban élő – például a nagyszámú, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező boszniai horvátokat – illeti, közülük csak azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat a választói névjegyzékbe.

Az elnökjelöltekre 6 533 helyen adhatják le voksaikat az állampolgárok: belföldön 6 409, külföldön pedig 124 szavazóhelyiségben. Horvátországon kívül 47 országban lehet az urnákhoz járulni.

Amennyiben a 11 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását – ami nagyon valószínű, – akkor január 5-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével.

Az idei elnökválasztáson több jelölt indul, mint öt évvel ezelőtt. Ennél több csak 2009-ben volt, akkor 12-en, 2005-ben pedig 13-an indultak az elnöki tisztségért. Öt évvel ezelőtt négy jelölt indult, Kolinda Grabar-Kitarovic akkor Ivo Josipovic hivatalban lévő elnököt győzte le a második fordulóban.

Rekordszámú megfigyelő lesz jelen a mostani választásokon: összesen 24 ezer, vagyis minden szavazóhelységre átlagosan 3,5 fél megfigyelő jut.

A felmérések szerint Kolinda Grabar-Kitarovic hivatalban lévő horvát államfőnek és Zoran Milanovic volt kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltjének van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére. A legújabb közvélemény-kutatások szerint holtverseny alakult ki közöttük: Milanovic a voksok 24,3, Grabar-Kitarovic a szavazatok 24,2 százalékát tudhatná magáénak.

A szavazópolgárok 19 óráig adhatják le voksaikat.

Eredményeket már 20 órától nyilvánosságra hoz az országos választási iroda.


Több mint 3,8 millió választót várnak az urnákhoz vasárnap

Valamivel több mint 3,8 millió horvát állampolgárt várnak vasárnap az urnákhoz, hogy a következő öt évre megválasszák az ország elnökét.

A felmérések szerint Kolinda Grabar-Kitarovic jelenlegi államfőnek, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjének és Zoran Milanovic volt kormányfőnek, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltjének van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére.

A választáson tizenegy jelölt indul, és amennyiben egyikük sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, ami nagyon valószínű, akkor január 5-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt, várhatóan Grabar-Kitarovic és Milanovic részvételével.

A legutolsó, pénteken közzétett közvélemény-kutatások szerint Kolinda Grabar-Kitarovic és Zoran Milanovic holtversenyben állnak. Milanovic a voksok 24,3 százalékára, míg Grabar-Kitarovic a szavazatok 24,2 százalékára számíthat.

Az esélyek sorrendjében őket Miroslav Skoro 57 éves független jelölt, népszerű horvát énekes és üzletember követi, 18 százalékkal. A többi jelölt támogatottsága jóval elmarad az említett három jelöltétől.

Horvátországban a kormány és a parlament a fő végrehajtó, illetve döntéshozó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába. Az államfőt közvetlenül választják meg, mandátuma öt évre szól, és jórészt protokolláris feladatok ellátására korlátozódik. A horvát alkotmány értelmében egy elnök legfeljebb két ciklusra választható meg.