Fotó: shutterstock, archív. Készítette: Alexandros Michailidis
Hirdetés

Kiemelte: az ezt megelőző rendszer lehetetlenné tette a válságkezelést. 

„A jelenlegi rendszerrel sokat értünk el, de még sok munka áll előttünk, ami soha nem ér végét, mert azok a természetes fenyegetések, amelyekkel szembe kell néznünk, változnak” – mondta.

Hozzátette: bár tanultak a sikerekből, de még többet a hibákból és a hiányosságokból.

Davor Bozinovic belügyminiszter felszólalásában elmondta: a horvát biztonsági infrastruktúra sebezhetővé vált, amikor új fenyegetettséggel nézett szembe az ország.

A 2015-ös migrációs válság fordulópont volt, ami miatt két évvel ezelőtt új biztonsági stratégiát dolgozott ki a kormány – hangsúlyozta.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy a belügyminisztérium az elmúlt két évben összesen 320 millió euró (valamivel több mint 100 milliárd forint) értékben valósított meg projekteket, és nagymértékben pótolta azokat a hiányosságokat, amelyek az elmúlt időszakban keletkeztek. Hozzáfűzte: a jövőben további másfél millió euró áll rendelkezésükre, hogy növeljék a nemzetbiztonság hatékonyságát.

Damir Krsticevic védelmi miniszter úgy vélte: a biztonság fogalmának változása új kihívásokat teremtett, amely megköveteli minden állami elem teljes koordinációját.

„Az új követelmények elvárják, hogy gyorsabbak, jobbak és jobban felkészültek legyünk azoknál, akik veszélyeztetnek minket” – húzta alá. Mindazonáltal hozzátette: Horvátország ma biztonságos ország, amelyet több millió európai uniós és más országbeli állampolgár is felismert, akik turistákként vagy más céllal látogattak el az országba.

Goran Ogrulic, a Jutarnji List című horvát napilap főszerkesztője, a konferencia egyik szervezője úgy fogalmazott: az elmúlt 30 évben újfajta biztonsági fenyegetettség lépett fel. Az egyes országoknak  ki kell fejleszteniük saját biztonsági rendszerüket, hogy gyorsan és hatékonyan tudjanak fellépni a fenyegetettséggel szemben – szögezte le.