Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

Kiemelte: a menekültek 48 százaléka nő, 40 százaléka gyermek és 12 százaléka férfi. Többségük családoknál, barátoknál talált menedéket, 827-en befogadóközpontokban vannak – tette hozzá.

Megismételte korábbi kijelentését, miszerint Horvátország kész 20 ezer, lakóhelyét elhagyni kényszerült emberről gondoskodni. Az ukrajnai fejleményektől függően – ha szükséges – bővítenek a kapacitásokon – hangsúlyozta.

„Az eddig hallottak szerint a háború legrosszabb szakasza még hátra van. Három fronton nő majd az Európára nehezedő nyomás: az energiabiztonság, a védelmi kiadások és menekültek befogadása terén” – monda Bozinovic.

Jelezte: készülnek a szociális jóléti törvény módosítására, hogy azok, akik ideiglenes védelmet kapnak az országban, egyszeri 2500 kunás (valamivel több mint 123 ezer forint) juttatásban részesülhessenek.

Korábban írtuk

Úgy becsülte: a legtöbb ukrán menekült valószínűleg huzamosabb ideig az országban marad. Húszezer menekült esetében ez 1,3 milliárd kunájába kerül az országnak – fogalmazott.

Kifejtette: a napi egészségügyi ellátás 15 kunába, az iskoláztatás 30 kunába kerül fejenként. Utóbbira szerinte azért van szükség, hogy a menekültek minél előbb be tudjanak illeszkedni a társadalomba.

Azok a magánszemélyek, akik apartmanokat vagy lakásokat bocsátanak a menekültek rendelkezésére, 5-8 euró támogatásban részesülnek egy személy után, család esetén ez minden következő személy után csökken – magyarázta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását az ukrajnai Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és szankciókat hoztak Oroszország ellen.