Hszi: nem lenne szabad más országok belügyeibe avatkozni
Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Pekingben videókapcsolaton keresztül egyeztetett a Kínában tartózkodó Michelle Bachelet emberi jogi ENSZ-főbiztossal, úgy foglalva állást, hogy nem lenne szabad az emberi jogok ürügyén beavatkozni más országok belügyeibe.
A szerdai egyeztetésről, amelyre Bachelet Kínába érkezése után két nappal került sor, a Hszinhua kínai állami hírügynökség számolt be.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn érkezett Kínába, ahol hatnapos látogatást tesz, a többi közt felkeresve az északnyugat-kínai Hszincsiangot, ahol a nyugati vádak szerint a kínai hatóságok súlyos emberi jogi sérelmeket követnek el az ott élő ujgurokkal és egyéb, zömében iszlám vallású kisebbségi nemzetiségekkel szemben.
Hszi a megbeszélés során úgy vélekedett, hogy egy ország emberi jogi helyzetének megítéléséhez elsősorban azt kell megnézni, hogy népének érdekei megfelelő védelmet kapnak-e, valamint azt, hogy az emberek elégedettsége, jóléte és biztonságérzete javulást mutat-e.
Hangsúlyozta: minden országnak a saját helyzetének és jellegzetességeinek megfelelő utat kell választania az emberi jogok fejlesztéséhez, és ezt a választást tiszteletben kell tartani. A valós helyzet figyelmen kívül hagyásával, teljes egészében átvenni egy más ország modelljét katasztrofális következményekkel járhat, ennek pedig az emberek lennének a végső vesztesei – tette hozzá.
Kifejtette: különbséget kell tenni a különböző emberi jogok között. Úgy vélte, hogy a fejlődő országokban az elsődleges emberi jogok a fennmaradáshoz és a fejlődéshez kapcsolódnak.
A kínai elnök az emberi jogok globális igazgatási rendszerének erősítését sürgette, amihez szerinte közös erőfeszítésre van szükség. Hozzátette: az emberi jogok terén nem létezik „tökéletes ország”, így szükségtelen bárkinek is kioktatni másokat ebben a kérdésben. Úgy fogalmazott: „nem lenne szabad az emberi jogok kérdését átpolitizálni vagy eszközként felhasználni, kettős mércét alkalmazni, valamint az emberi jogok ürügyén más országok belügyeibe avatkozni”.
Hszi Csin-ping arról biztosította Bachelet főbiztost, hogy a kínai fél a továbbiakban is támogatni fogja az ENSZ-t a nemzetközi emberi jogok terén tett erőfeszítéseiben.
A Hszinhua tudósítása szerint Bachelet köszönetet mondott a kínai elnöknek, amiért a járványhelyzet nehézségei ellenére lehetővé tették a látogatását. Elmondta: személyében 17 év óta először jár az ENSZ emberi jogi főbiztosa Kínában, így rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít ennek a látogatásnak.
Reményét fejezte ki, hogy a kínai kormányzattal, valamint a társadalom különböző rétegeinek képviselőivel folytatott, közvetlen érintkezések és megbeszélések révén behatóbb ismereteket szerez majd az országról.
Egyelőre azonban nem világos, hogy kikkel találkozhat majd a főbiztos, ugyanis a koronavírus-járvánnyal járó kockázatokra hivatkozva a kínai fél Bachelet látogatását „zárt rendszerben” szervezi. Látogatása során így a sajtó képviselői sem kísérik el.
A kínai állami hírügynökség szerint Bachelet elismeréssel méltatta Kína erőfeszítéseit és eredményeit a mélyszegénység felszámolása, az emberi jogok védelme, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés terén. Dicsérte továbbá Kína hozzájárulását olyan globális kihívások megoldását célzó erőfeszítésekhez, mint a multilateralizmus védelme és a klímaváltozás elleni harc. A főbiztos elmondta: kész a Pekinggel folytatott egyeztetések elmélyítésére és az együttműködési lehetőségek felderítésére a globális emberi jogok ügyének előmozdítása érdekében.
A közleményben nem tettek említést Hszincsiangról, mint ahogyan azokról a dokumentumokról sem, melyeket a Kommunizmus Áldozatainak Emlékalapítványa nevű, washingtoni székhelyű szervezet kedden tett közzé. A „hszincsiangi rendőrségi akták” néven közzétett dokumentumok – egyebek mellett fotók, adatlapok és beszédek – az alapítvány állítása szerint a rendőrség bizalmas, belső hálózataiból származnak, és a Hszincsiangban élő kisebbségek elleni jogsértésekbe nyújtanak bepillantást.
Az ENSZ 2018-ban azzal vádolta meg Kínát, hogy mintegy egymillió ujgurt zárt akarata ellenére politikai „átnevelőtáborokba”. Peking tagadta a táborok létezését, és azt állítja, hogy önkéntes alapú, bentlakásos szakképzési központokat működtettek Hszincsiangban a vallási radikalizmus és a terrorizmus visszaszorítását célzó intézkedések részeként. A hszincsiangi kormányzat pedig 2019-ben közölte, hogy a központokban „tanulók” mindannyian befejezték „képzésüket”. Az átnevelőtáborok mellett a kisebbségi nemzetiségekhez tartozó családok szétszakításáról és kényszermunkáról szóló vádak is felmerültek a Hszincsiangban alkalmazott intézkedések kapcsán. Kína minden ilyen vádat tagad.
